G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerényiné Bakonyi Eszter: A KAPUCINUSOK MÁRIABESNYŐN

31 Kerényiné Bakonyi Eszter A KAPUCINUSOK MÁRIABESNYŐN Gróf Grassalkovich (I.) Antal ösztönözte a betelepüléseket Gödöllőre, elsődleges szempontnak azonban ő nem a nemzetiséget, hanem a vallást tekintette.

1 így főleg katolikus, de német ajkú lakosok (főleg mesteremberek) érkeztek a fejlődő településre. Mindezek mellett nem erőszakosan, de ösztönözte a korábbi lakosoknál a rekatolizációt is.

2 A katolikus hitéletben akkor következett be igazi változás, amikor a gróf megépíttette a besnyői templomot. A templom alapításához többféle legenda kapcsolódik. Az egyik történet szerint egy alkalommal, amikor a gróf felesége, Klobusiczky Terézia hatvani birtokukról viszszafelé kocsizott, a lovak megbokrosodtak, és Besnyő határában elragadták a kocsit. A grófné Istenhez fohászkodott segítségért, és a kocsit így az utolsó pillanatban, a felborulás veszélyével fenyegető kanyar előtt sikerült megfékezni. Azon a helyen épült fel a kápolna.

3 Más elbeszélések szerint a grófné egy alkalommal ráakadván a rég elhagyott falusi templom romjaira, férjével elhatározta, hogy „Isten iránti háládatosságából a bőségesen vett jókért, különösen a boldogságos Szűz Mária tiszteletére lóretomi kápolnát"

4 építenek. Elterjedt az a nézet is, miszerint a kápolnaépítéssel a gróf a harmadik feleségének kérését teljesítette, aki mélyen vallásos volt.

5 A gróf végrendeletében a következő magyarázat található: „Lauretomi kápolnát építettem Gedellő mellett lévő Bessnyői Pusztámon, hog az Mindenható Úr Isten kedves Feleségemet hosz-szas és nag nyavalyájából segétse..."

6 Végül Fludorovics Zsigmond Máriabesnyőről írt könyvében

7 említ egy igen racionális indokot: a pápa azzal a feltétellel engedélyezte a grófnak, hogy elhunyt feleségének testvérét vegye nőül, ha hét templomot emel. Ezek közül az egyik a besnyői templom volt. Kérdés, hogy miért pont Loreto mintájára készült az első kápolna. Valószínűleg több ok is közrejátszott. Egyrészt a korszakban Loreto kedvelt zarándokhelye volt 1 HORVÁTH ISTVÁN: Gödöllő a felszabadítástól II. Józsefig. Szeged, 1941. 26. 2 HORVÁTH I. i. m. 24. 3 BERENTE ISTVÁN: Tanulmányok Gödöllő és környékének történetéből. Kézirat, 1938-1940. Gödöllői Városi Múzeum TD 2005.84.1. 122. 4 ODROBENYÁK JÁNOS: Gödöllő hajdan és most. Gödöllő, 1875. 69-70. 5 RIPKA FERENC: Gödöllő a királyi család otthona. Budapest, 1896. 223-224. 6 Codicillus 1771. Idézi: LÁBADI KÁROLY: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő. Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllő, 2003. 65. 7 FLUDOROVICS ZSIGMOND: Mária-besnyő kegyhely. Budapest, 1913. (2. kiadás) 15.