G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
24 ki ajándékozta a kegyképet. Bodajkra hamarosan tömegesen érkeztek a zarándokok 32 A kápolna az egyik legnépszerűbb búcsújáróhellyé vált a XVII. század végén. 3 3 A nagy számú hívők befogadására 1737-1741 között felépült a kegytemplom is. 1749-ig Mór filiája, de 1744-től a kapucinus káplán már helyben lakott. 1747-ben felépült a zárda, 1748-ban pedig megalakult a plébánia is. 3 4 Mosonmagyaróvár (1697) A kapucinusok 1697. október 4-én kaptak letelepedési engedélyt I. Lipót császártól, aki utasította a Habsburg családi tulajdonban lévő óvári uradalmat, illetve várost, hogy a kolostorhoz és kerthez szükséges telket biztosítsák. 3 5 A szinte azonnal megkezdődött építkezés azonban elhúzódott, s csupán 1725-ben jelenthették a szerzetesek római központjuknak, hogy a kolostoregyüttes elkészült húsz cellával együtt, amelyben akkor tizenhat szerzetes lakott. Az építési munkálatokat erősen lassíthatták a Rákóczi-szabadságharc bizonytalan viszonyai, valamint az a tény is, hogy a szükséges anyagi alapot csak apránként gyűjtötték össze a szerzetesek. Az épületegyüttes északi oldalát képezi a téglalap alakú udvart körülfogó egyemeletes kolostori rész, a déli szárny keleti felét egy árkádos folyosó mögött a szentélyével északra, főhomlokzatával délre forduló templom szentélye és sekrestyéje alkotja. Az építkezés idején szentté avatott első kapucinus szent, Kantalicei Félix (1515-1587) tiszteletére szentelték a boltozott egyhajós, nyújtott téglalap alakú szentélyű templomot. A déli homlokzat egyszerű háromszög alakú oromfallal záródott. Középtengelyében egyenes szemöldökű bejárat. Fölötte falkép látható egy ferences vagy kapucinus szent képével (talán a névadó szenttel). 1781-ben említették a források huszártornyát. A templom hajójában az 1981-1982 között folyt kutatás során díszítő festésnek nem találták nyomát. A kolostoregyüttest 1787-ben II. József abolíciós rendelete nyomán megszüntették, s a városban működő főhercegi posztógyárnak adták el. Később lakóházzá alakították át. Az erősen átépített, majd jórészt lebontott épületegyüttes külalakjáról Szálé János mosonmagyaróvári festő 1845-1846-ban készített olajképei adnak némi fogalmat. Berendezése az 1787-ben fölvett leltárból ismert. A főoltárt Szent Félixnek szentelték, a jobb oldalon egy ismeretlen titulusú, a baloldalon Szent József és Páduai Szent Antal mellékoltár volt. Az utóbbiban Nepomuki Szent János 32 FALLER JENŐ: Adatok a bodajki Máriakegykép történetéhez. Székesfehérvár, 1936. 33 FREY FERENC: A kapucinusok Bodajkon: 1697-1788. Kézirat. (Székesfehérvár, Püspöki Levéltár. Kézirattár, Ms. 397.) 34 Bodajk városképi és műemléki vizsgálata. Sokszorosított gépirat. Budapest, 1952. 35 LŐVEI PÁL: Az óvári kapucinus kolostor és templom. In: Koldulórendi építészet a középkori Magyarországon. Tanulmányok. Szerkesztette HARIS ANDREA. Budapest, 1994. 517-538. (Művészettörténet - Műemlékvédelem VII.)
