G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)
Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON
16 tereklyéjét kapta meg, amelyet ők nemes gesztussal a mosonmagyaróvári kapucinus templomnak ajándékoztak. I. Ferenc (17921835) koronázási esküjére a budai kapucinus templom előtti téren került sor 1792-ben. Ugyanitt temették el öccsének, József nádornak (1776-1847) első feleségét, Alexandra Pavlovna Romanovát (1783-1801) újszülött gyermekükkel együtt. 1803-ig nyugodtak itt, amikor átvitték földi maradványaikat a klasszicista stílusban épült ürömi sírkápolnába. E szoros kapcsolat mögött, gyaníthatóan, pontosan ugyanaz a belső lelki megújulás és megtisztulás vágya és szándéka állhatott, amelyet a XIII— XIV. század a devotio moderna kifejezéssel ihletett az új rend, a ferencesek szellemisége nyomán. Erre a feladatra a XVI. század végétől úgy tűnik a legalkalmasabbnak a szigorú regulákhoz visszatérő kapucinus rend bizonyult. A rend tagjai a hitélet megújításán túl tevékeny diplomáciai szerepet is betöltöttek a Habsburg Birodalom szerteágazó és szövevényes politikájában. 1 3 A magyarországi kapucinusok építészeti sajátosságairól összefoglalóan elmondható, hogy az első kolostoregyüttesek építtetői még szigorúan betartották a rendi előírásokat, később viszont már gyakorta módosítottak rajta. A fokozatos eltérésben mind több tényező játszott közre, többek közt az adományozó-építtető kívánsága, elképzelése is. Ez gyakran komoly ellentétekhez is vezetett. Erre a dilemmára éppen Máriabesnyő a legjobb példa, amelyet Grassalkovich (I.) Antal gróf jelentős anyagiakkal ruházott fel, hogy a rend tagjai semmiben se szenvedjenek hiányt, ám ezt az összeget csak hosszas huzavona után fogadták el a rend elöljárói. A XIX. század második felének historizmusa további jelentős átalakításokhoz vezetett. A felújításra szoruló épületeket neoromán-neogótikus stílusban megújították (Buda, Pozsony). 1934. április 16-án a magyar kapucinusok elváltak az osztrák rendtartománytól. A XX. század harmincas éveitől a római iskola szellemében került sor néhány új kolostoregyüttes építésére (Békéscsaba, Nagymágocs, Szentes). Johann Georg Dorfmeister: Grassalkovich Antal síremléke a máriabesnyői kriptában, 1772. Képeslap, 1928. Franz Schemm nyomdája, Nürnberg 13 SCHMAL, KERSTIN: Die Pietas Maria Theresias im Spannungsfeld von Barock Religiöse Praxis und Sendungsbebewußrsein gegenübner Familie, Untertanten und Dynastie. Mainz, 1999. (Mainzer Studien zur Neueren Geschichte 7.)
