G. Merva Mária (szerk.): A Mariabesnyői Mária Múzeum - kiállítási katalógus (Gödöllői Múzeumi Füzetek 10. Gödöllői Városi Múzeum, 2009)

Kerny Terézia: A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON

12 Kerny Terézia A KAPUCINUS REND MŰKÖDÉSE ÉS ÉPÍTÉSZETE MAGYARORSZÁGON A kapucinus rend megtelepedése Magyar földön a kapucinus rend (Ordinis Fratrum Minorum Capucinorum) ténylegesen 1674-ben kezdte meg a szolgálatát, de valójában már a XVI. század végétől kimutatható tevékenységük.

1 A tizenöt éves háború (1591-1606) folyamán a pápai csapatok tábori lelkészeiként 1592-ben léptek először magyar földre, s ettől kezdve a háború végéig jelenlétük állandó volt.

2 Első kolostorukat Zágrábban (Zagreb, Horvátország) alapították meg 1630-ban. Az első fecskét csupán négy évtized múlva követte a bazini (Pezinok, Szlovák Köztársaság, 1674). A második után már gomba módra elszaporodtak a Magyar Királyság területén: Pozsony (Bratislava, SzK, 1676), Buda (1687), Mór (1695), Bodajk (1697), Mosonmagyaróvár (1697), Pécs (1698), Eszék (Osijek, Horvátország, 1703),

3 Tokaj (1712), Nagyvárad (Oradea, Románia, 1727), Hatvan (1729), Tata-Tóváros (1744), Holies (Holíc, SzK, 1752), Máriabesnyő (1763). A kapucinus szerzetesek igen nagy szerepet játszottak a török hódoltság utáni rekatolizációban, amelyet missziós küldetésként fogtak fel. Tevőlegesen részt vettek a törökellenes harcokban is, amint ezt Aviánói (Szent) Márk (Marco dAviano, 1631-1699) vagy Brindisi (Szent) Lőrinc (1559-1619) példamutató hősiessége igazolja Budán és Csókakőn. A virágzás egészen 1787-ig tartott, amikor II. József (17801790) kolostorszabályozásának esett áldozatul a ferences rend intézményeinek közel egyharmada.

4 A templomokat és kolostorépületeket a szekularizációs rendelet után 1 E tanulmány előzménye Gödöllői Városi Múzeum által rendezett Kapucinusok Máriabesnyön időszaki kiállításához (2005. X. 1. - 2006. II. 19.) kapcsolódó A kapucinus építészet Magyarországon című előadás volt (2006. október 10.). 2 PUSKELY MÁRIA: Keresztény szerzetesség. Történelmi kalauz. Budapest, 1995. 495-496. 3 A kolostor történetéről legújabban: http://www.b2i.de/fabian?Kapuzinerkloster(Osijek

) (2008. XI. 3.) 4 A köztudatban, de a szakirodalomban is mindmáig számos félreértés él a szerzetes rendházak felszámolásával kapcsolatban. II. József 1782. január 26-án kihirdetett rendeletével először megszüntette Magyarországon a szemlélődő életmódot folytató karthausi, kamalduli, klarissza és ágostonrendi apáca stb. rendeket, valamint a remeteség intézményét. 1783-ban hasonló sorsra jutottak a trinitáriusok, majd 1786-ban a hieronimiták, kamillánusok, paulánusok és pálosok. Ezt követően teljes rendek fölszámolására már nem, csak bizonyos rendházak bezárására került sor az országban. Ennek az 1787-ben kezdődő és a császár haláláig gyakorlatban lévő úgynevezett kolostorszabályozásnak esett áldozatul, a máriabesnyői rendházat leszámítva, a kapucinus rend is. 1782-1790 között a szerzetesi in>»