Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/3 GENIUS LOCI. A HELYI KÖZÉLETRŐL A HELYI SAJTÓ
24 A GH eleven tudósításokkal mutatta be a helyi előkelőségeket, reprezentánsokat, Gödöllő „színe-javát". Beszámolt demonstrációikról, a Jamboree-ről és más ünnepi, társasági felvonulásokról (pl. a PAX-ting tábor, a Nemzetközi Leánycserkész Találkozó 1937. július 30-i megnyitásáról.) A helyi, a községi principálisok érdemeit sokszor maga Hovhannesian méltatta. Ő búcsúztatta ügyvédjelölt-kari elöljáróját, Bezsilla Istvánt és Moór Mihályt (aki 1944. január 6-án hunyt el), aki Gödöllő bírája volt (és akit e székben Gáspár Sándor követett.) 3 1 Hovhannesian nem akármilyen kvalitását bizonyítja az a mondhatni ötletes megoldás, ahogyan az újság reagált két, ténylegesen világtörténelmi eseményre. A Lengyelország elleni német támadást lengyel forrásokra hivatkozva tényinformációként tette közzé - „kommentár nélkül". 1944 nyarán a GH mintha kissé újra megszeppent volna. Olvashattunk robbanó játékszerekről, légiriadókról, bombázásokról, ellenséges adókról, kiürítési felhívásokról, az ápolónőképzés gondjairól, s az Állatvédő Liga azon aggodalmáról, hogy „zsidók kiköltöztetésével sok kutya és macska maradt gazdátlanul". Az újság Gödöllő jövőjéről értekezett, s nem az akkori krízisre tette a hangsúlyt. Mintha Hovhannesian ekkor látta volna elérkezettnek az időt, hogy megvalósítsa régi tervét, megírja a község 1914-1944 közötti történetét. 3 2 A GH „jegyzett" újság volt. A gödöllői mindennapokról, sok apró tényről, illetve eseményről ez a lap időnként valóságos zsánerképekben tájékoztatja az utókort. A legrészletesebben ad hírt a közéletről: a helyi, a járási, a megyei, sőt az országos politikai közélet jelesnek tekintett történéseiről, meghatározónak látszott, szimpátiáját elnyert közszereplőiről, társadalmi szervezetekről, a hivatalok munkájáról, munkarendjéről, vezetői kilétéről, a szabadidő eltöltésnek lehetőségeiről, s a gazdasági élet szereplőiről. A lap - a maga módján - ismeretterjesztést is folytatott. Büszkén emlegette, hogy az Aratónap című kantáta szerzője gödöllői, Ottó Ferenc, s szövegét Illyés Gyula írta. Cikkeket közölt Petőfi Gödöllőn töltött napjairól. Andalító, nyugtató kis színesekkel is szórakoztatta olvasóit. Például megírta, hogy a tisztviselők az alispánt követve magyaros ruhákat varratnak, és hogy a MANSZ finn-magyar vacsorát szervezett. 3 3 Hovhannesian nem titkolt büszkeséggel kijelentette, „újságolta", hogy indulása után már két évvel a GH-ot az egész országban olvasták. Alig volt vármegye, vagy járás, ahol ne lett volna előfizetője. A posta az alábbi községekbe vitte: Isaszeg, Pécel, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskeresztúr, Kerepes, Kistarcsa, Nagytarcsa, Cinkota, Mátyásföld, Sashalom, Rákosszentmihály, Pestújhely, Szada, Veresegyház, Vác, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok, Boldog, Dány, Hont. Az újság presztízsét mutatta és egyben szellemi jelenlétét demonstrálta, hogy Budapest, Komárom, Győr, Balassagyarmat, Kunszentmiklós, Kiskőrös, Mátészalka, Szerencs, Tokaj, Sárospatak, Taktaharkány, Tatabánya, Ózd, Miskolc, Hunya, Debrecen, Kiskunfélegyháza, Kótaj, Kunágota, Csepel, Darvas, Sajószentpéter, Bábolna, Tinnye, Debrete, Gyöngyöspata, Kispest és Szentkút számos civil szervezete is járatta. 3 4 Hovhannesian üzletpolitikájában kezdeményező, offenzív volt. Valósággal piackutatást végzett, de élen járt a feladatmegszabásban is. Abból indult ki, hogy a 1,5 millió
