Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
II A HELYI KISIPAR - II/4 ÉRDEKKÉPVISELETEK, INTÉZMÉNYEK
Az iparosság helyzetét („normális" esetben), alapvetően a konjunktúra-ciklusok befolyásolták. Gondjairól, problémáiról érdekképviseleteik, az ipartestületek szóltak. Esetünkben a Gödöllő és Vidéke Ipartestület volt az illetékes. A kisiparosok panaszáradatában (amely mind nagyságrendjét, mind tartalmát tekintve hely- és időfüggő volt) a konstans elemek közé tartozott a rendeléshiányra, a magas adókra, a drága tanonctartásra, az alap- és segédanyagok nehéz beszerzésére, ezek magas árára, a kontárok „elszaporodására", a társadalmipolitikai képviseletük hatékonyságának elégtelenségére vonatkozó hivatkozás. A legtöbben defenzív módszerekért (pl. protekcionista intézkedésekért) kiáltottak; csak néhány iparos modernizált, belátva, másként nem tud megélni a szegényes piacon. (A technikai korszerűsítés torz indoklása volt a Kalántai Miklós-féle kisnyomda esete, amely modern szedőgéppel bírt, és a belügyminisztérium támogatásával a Gödöllői Szt. István Fiúkollégium tulajdonába került. A szerény üzletet retorikailag grandiózussá transzformálták, merthogy arra „a magyar ipar egyik legjobban megmételyezett és elzsidósodott ágazatában került sor.") 2 6 A Gödöllő és Vidéke Ipartestület a kisiparosság általános helyzetét, és abból a képviseletre vonatkozó feladatokat, továbbá saját működésének tapasztalatait, s aktuális, valamint közvetlen, meg perspektivikus céljait, nemkülönben a döntésre érett, döntést igénylő kérdéseket, valamennyi, a működését lényegesen motiváló problémát, a „rendes évi közgyűlés" elé terjesztette. Az esztendőnként tartott nyilvános közgyűlés, mint legmagasabb döntéshozó fórum, fogadta el a zárszámadást, a költségvetést, a tagdíjak jellemzőit, a vagyonmérleget, az elnöki jelentést. Megválasztotta, amikor időszerű volt, az Ipartestületet irányító választmány, továbbá a Számvizsgáló Bizottság tagjait, s 3 évre az Ipartestület elnökét, az alelnököket, valamint az ipartestületi ügyészt, a pénztárost és kinevezte a havi bérrel alkalmazott jegyzőt. 1930-1932 között a Gödöllő és Vidéke Ipartestület „vezetője" Deim Frigyes volt. 1936-tól 1942-ig a GV It. elnökévé Kilián Frigyes vendéglős mestert választották. 19421943-ban Uhrini-Kovách Kocsárd építőmester, építészmérnök, 1944-ben pedig Stógl 58 Pintye János úri hölgyfodrászata
