Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS
40 "7 28. Dr. Romanecz (Romy) Arisztid: Nem búcsúzunk. (GH, 1933.09.24.) 29. A GV (Gödöllő és Vidéke) kiadói tulajdonjogát 1934. február l-jén vette meg a GH, amely így az egyetlen hetilap volt „Cinkotától Hatvanig". Az újság „a tiszta eszmék", a sajtó gleischaltolásának híveként „elszántan és bátran" harcol, 1937. január 10-től immár az újból főszerkesztői posztra állt Hovhannesian vezetése alatt. Akik addig helyettesítették: Béky Ferenc főszámtanácsos és Dr. Romy Arisztid ügyvéd „békésen elköszöntek" a laptól. (GH, 1934.02.01.; 1936.03.08.; 1937.01.10., 01.17., 01.31.; 1941.02.02.) 30. GH, 1935.01.02.; 1936.03.08.; 1937.01.17., 01.31., 10.31. 31. A cserkésztalálkozókról a GH 1939. július 30-i és augusztus 7-i számaiban esik különösen sok szó. - Moór Mihályról a lap 1944. február 13-án, Gáspár Sándorról 1944. január 2-án írt. - Bezsilla István 30 évig ügyvédkedett Gödöllőn, itt hunyt el 1930 januárjában, 64. életévében: irodájában „jelöltösködött" Hovhannesian Eghia, és (többek között) dr. Veszeli József, dr. Mezei Manó és ifj. Bezsilla István. Hovhannesian a GH-ban búcsúztatta el, méltatta életútját. Kiemelte, hogy Bezsilla István két évtizedig volt a Gödöllői Takarék igazgatósági tagja és ügyésze. Ugyanennyi időt (20 évet) dolgozott a községi képviselő-testületben, évekig elnökölt az adófelszólamlási bizottságban, rt vett a Pest Vidéki Ügyvédi Kamara megalakításában. Az első Gödöllői Hírlapot szerkesztette. A gödöllői ügyvédi kar egyik legképzettebb, eljárásaiban korrekt tagja volt. Az elhunyt fia 1944-ben megbízást teljesített a zsidó ügyvédek praxisának felszámolásával kapcsolatban. Dr. Berente István orvos, dr. Hovhannesian Eghia ügyvéd, lapszerkesztő, Kovách Kocsárd, Schwarzkopf Alajos és Stóbl lózsef iparos-vállalkozó tagja lett az 1944-es tisztújítás során megalakult 61 fős községi képviselő-testületnek. (GH, 1944. 02.13.) 32. A lengyel drámáról, Lengyelország német megtámadásáról a GH 1939. október 29-én, az állatvédők aggodalmáról 1944. június 28-án, a frontszolgálatos egyetemisták „jó közérzetéről" 1944. június 4-én írt. 33. Helyi írókról, közéleti eseményekről, Endre László finnországi programjáról ld. GH, 1939.12.24.; 1940.01.16., 06.16.; 1941.03.30., 12.21.; 1942.12.06. 34. Hovhannesian pártos, elkötelezett szerkesztő volt, aki fennen hirdette, hogy „csak egyfajta vidéki sajtóra van szükség, amely közérdeket szolgál." (GH, 1935.09.29.) Ehhez a minősítéshez a mérce előtte a Gödöllői Hírlap volt, mind tartalmilag, mind tipográfiailag. A lap ekkor a helyi Kalántai nyomdában készült. (GH, 1934.09.23.; 1937.01.24., 10.31.; 1938.10.02.; 1943.10.24.; 1944.06.11.) - A lapszerkesztés és lapterjesztés eredeti ötleteire ld. GH, 1935.01.01.; 1937.01.10, 01.17.- Hovhannesian melegen üdvözölte a „sajtóreformnak" nevezett „őrségváltást", konkrétan a „Rákos és Vidéke" című lap betiltását. (GH, 1939.12.11.) 35. A gazdák szervezéséhez a szakmai hátteret részben Gáli Imre írásai és előadásai adták; a szakember gyakori témája volt a kistermelők ösztönzése feldolgozó és értékesítő szövetkezetek szervezésére - holland példára. (GH, 1935.02.03.; 1937.09.26., 12.25.; 1938.07.10.; 1939.03.03.; 1940.02.04.) 36. GH, 1937.12.05. 37. GH, 1937.10.03.; 1940.12.22.; 1943.01.10., 04.04. 38. Endre Lászlóról monográfia nincsen. Rendkívül sok és sokféle műfajú publikációban esik szó róla. Jelleméről, karakteréről is érdekes és „beszédes" adalékokat találtunk pl. Karsai Elek: ítél a nép. Bp. 1977. Kossuth. 108-208. p. c. ismeretterjesztő munkában. Az itt közölt kihallgatási jegyzőkönyv-részletből (is) tudjuk, bár ezt szakkönyvek sem mindig közlik, hogy Endre 1895. január l-jén született Abonyban, s 1946. március 29-én hajtották végre rajta a Népbíróság által kiszabott halálos ítéletet. Endre László Gödöllőn, s a gödöllői járásban végzett tevékenységét témánk szempontjából vizsgáltuk. Ami ezen túlmutat, annak irodalmához ld.: Dr. Réti (Lantos) László: i. m. Különnyomat. Gödöllő, 2006.; Endrét a
