Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)

I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/4 A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS

26 közzétételét, a községét is. A GH-nak szókimondásáért, „de inkább csak apró, félreértett személyeskedéséért" 1932-ig 3 sajtópere volt; kettőben felmentették, a harmadik eljárást megszüntették. Ez utóbbiban Stróbl János gödöllői bíró volt a felperes.

3

6 Hovhannesian a Gödöllő Hírlapot nem csak gazdasági vállalkozásként működtette. Speciális politikai küldetést is teljesítő vállalattá szervezte. Olyanná, amely elkötelezetten, kétségbevonhatatlan lojalitással, műfajából következően hatékonyan és sok embert elérve állt ki, méghozzá kezdeményezően, önszorgalmúan, s rendszerint túlbuzgón az Endre által hirdetett ideológiák, aktuális és távlati célok mellett. így látta biztosítottnak a hosszú ideig sikeres életstratégiáját, s Endre barátságát, amely pótolhatatlan védernyőként szolgálta őt és lapját. A szerkesztőség egyféle politikai propaganda műhely jegyeit is hordozta. A mondottak együtt jelentik, s jelenítik meg az EndreHovhannesian politikai szimbiózis „titkát", s a Hovhannesian paradigma „rejtélyét". Hovhannesian tisztában volt vele, a lap pótolhatatlan fórum, eszköz, a legmeszszebbmenőkig kiaknázta szervező, orientáló erejét. A legrövidebb hír sincs csak úgy ,odavetve". A főszerkesztő nagy figyelemmel választotta meg jelesebb szerzőit, a megírandó fontosabb témákat. Az újság nem volt betűsivatag; ezt tördeléssel, illusztrációkkal kerülték el. A GH külleme is megfelelt a követelményeknek: kézbe vehető méretű, 41x27 cm volt; izgalmas laptükörrel, jól megválasztott betűkkel nyomták, előbb a gazdasági problémák miatt 1933-ban leállt budapesti Bíró-nyomdában, majd a gödöllői Kalántai-féle üzemben. A szerkesztőség gondos gazda módján, jó és időtakarékos megoldásként számolt be olvasóinak erről a fejleményről. „Közvetlenül meggyőződést szereztünk arról, hogy ennek a nyomdának kitűnő a felszerelése, teljesen új és gazdag a betűkészlete, és lapunk pontos és csinos előállítása minden tekintetben biztosítva van."

3

7 1/4. A BÜROKRATIKUS RADIKALIZMUS A gödöllői közállapotokra, a helyi társadalom közéletére és közérzetére csakúgy mint a regisztrált közbeszédre, s témáira, a szubjektív szereplők között Endre László főszolgabíró működése gyakorolta a legnagyobb hatást.

3

8 Ez mindenekelőtt hatalmi helyzetéből következett, s részben abból, a személyiségjegyeit is feltáró politikusi ambíciójából, hogy a hazai jobboldali radikalizmus egyik vezéralakjaként, egyféle mozgalmi stílust képviselve erősítette, szilárdította befolyását. Társadalmi beágyazottsága, (apja, Endre Zsigmond a gödöllői választási kerület országgyűlési képviselője, a kormányzó-emelte főrend, a Főrendi Ház tagja)

3

9, katonai előélete (az tudniillik, hogy Horthy „szegedi tisztjei" közé tartozott), a bürokratikus hivatalnoki hatalomból történt bőséges részesedése, s a kormányzóhoz a kenderesi Horthy-birtok igazgatása révén fűződő familiáris, örökségként élvezett kapcsolatok szilárd bizalmi hinterlandot jelentettek számára;