Réti (Lantos) László: Gödöllő közállapotai és a helyi gazdaság a két világháború között 1. A kisipar (Gödöllői Múzeumi Füzetek 9. Gödöllői Városi Múzeum, 2007)
I GAZDASÁGRÓL, TÁRSADALOMRÓL, KÖZÉLETRŐL - 1/3 GENIUS LOCI. A HELYI KÖZÉLETRŐL A HELYI SAJTÓ
22 folyóirat jelent meg: a Méhészet (szaklap), a Székelység (társadalmi-politikai), valamint a Fáklya (szemle, évente 10 számmal jelentkezett). A Gödöllői Hírlap (GH) főszerkesztője és kiadója Hovhannesian komoly helyi tradíciókra is hivatkozhatott. 1898. január l-jén indult a Gödöllő és Vidéke (GV) címmel megjelent képes hetilap. 2 9 A GH-ban erre visszatekintő írás szerzője, dr. Udvarnoky Antal, szellemes módját találta meg az időközben alapvetően megváltozott, lehűlt politikai klímához igazított kettős beszédnek. Közismerten a hazai kapitalista modernizáció aranykorának, idők teltével, a századforduló forradalmai után ellenben a már ellenséggé avatott korlátozott liberalizmus uralmaként emlegetett monarchiai évtizedek dicséretének vádját akként hatástalanította, illetve előzte meg, hogy a félreértéseket elkerülendő leszögezte: azért beszél aranykorról, mert akkor volt fiatal. A GV-nek már az első negyedévben 300 előfizetője volt, köztük a királyné, IV. Ferdinánd főherceg, s a toscanani nagyherceg. Orbay Éberhardth Dénes, a főszerkesztő Gödöllőn lakott, Udvarnoky Hermann Antal szerkesztő pedig Budán. Az újság irodalmi melléklete jeles szerzőket is foglalkoztatott. Tudósított az aranykorról, a királyi és a fejedelmi vendégek vadászataírói, a divatos üdülőhely, Gödöllő teniszpályáján és báltermeiben történtekről. A GV a negyvennyolcas függetlenségi párt, az akkori GH pedig a Nemzeti Munkapárt lapja, konkrétan dr. Bezsilla István, a Munkapárt helybeli elnökének a tulajdona volt; az I. világháború utolsó évében már „szünetelt". 1922-ben - Kray és Kaas bárók gödöllői választási küzdelme idején - jelent meg ismét Hovhannesian felelős szerkesztésében, egyetlenegy számmal. A GV kötődött a 48-as függetlenséget vallók, az úgynevezett „Kurucok" asztaltársaságához, melynek tagjai leginkább a megszűnt Polgári Körből kerültek ki: Nyíri Lajos, a GV szerkesztője, Krenn Károly tanító, Kovács Béla telekkönyvezető, Surin István kertész... Gyakran vendégük volt Hockstedt Jenő, aki főállásban szerkesztette az akkori, az 1898-ban indult GH-ot. Az 1928. december l-jén újraindult GH elsődleges forrás, nélkülözhetetlen a helytörténeti kutatásban. Okkal állítható, hogy Hovhannesian (a Pest Megyei Adattárat szerkesztette, Gödöllőről kettő, az örménységről három könyvet írt, s azt a be nem váltott ígéretet tette, hogy 1943 végén a GH kiadja a „30 év Gödöllőn" című munkáját, amelynek a második része adatszerűen írja le a „mai" Gödöllőt) legmaradandóbb hatású vállalkozása-vállalása éppen a GH volt. 3 0 Az újság semmilyen értelemben nem folytatása az 1898-ban ugyanilyen elnevezéssel indított lapnak. A Hovhannesian szerkesztette, (változó kiadói hátterű) újság a lapcsinálás technikáját nézve redaktori teljesítmény. A GH és Hovhannesian két komponens, nem azonos értékű és nem is összemosható. A lap „vonalát", szellemiségét Hovhannesian határozta meg, de nem egyedül írta az újságot. írástudókat gyűjtött maga köré pl. a premontrei rend tanárai közül. A közölt dolgozatok informálnak arról, hogy melyek voltak a közvélemény figyelmébe ajánlott, „emelt" témák és tartalmak. Az újságot néhány rövid évtől (s a Tóth Károly, majd Bor Ambrus néven szépíróként ismertté lett fia informális aktivitásától) eltekintve Hovhannesian főszerkesztette. így
