Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Őriné Nagy Cecília: A népművészet a gödöllői művésztelepen
72 A népművészet a gödöllői művésztelepeti A gödöllőiek monumentális festészetében további példákat is ismerünk a népművészeti elemek alkalmazására. így Undi Mariska: A Népszálló (1911), díszítő festésében a történelmi Magyarország vidékeinek népviseleteit, paraszti munkáit ábrázolták, 5 amely megfelel a gödöllőiek pedagógiai és erkölcsi célzatú művészetteremtési szándékának, amely „az emberek közti elválasztó vonal megszüntetéséből, a közösségnek a művésszel való egyesüléséből áll" 6. Juhász Árpád budapesti, Fehérvári úti iskolát díszítő 7 falképén is mezőkövesdi népi viseletbe öltözött gyermekekkel, népi játékok ábrázolásával találkozhatunk. MÁ •w m m Höfe. . í „ Juhász Árpád /. gyűjtöútján készített tanulmányrajza Gödöllői Városi Múzeum Az iparművészet megújításának szükségességéből fakadó forráskeresés az, ami szembesíti a gödöllői művészeket azzal a ténnyel, hogy a magyar nép művészeti emlékeinek csak kis töredékét tárták fel. Az ihlető forrás megtalálása nem mutatkozott könnyű feladatnak. A népművészet, a népi díszítőművészet, a háziipar, az iparművészet fogalmai csak ebben az időben kezdtek világosan elkülönülni egymástól. 8 A gyűjtés és tudományos feldolgozás kérdése is ekkortájt fogalmazódott meg. Az angol példa sem bizonyult teljes mértékben követhetőnek, hiszen a középkort és az ipari Undi Mariska a következő címeket adta falfestményeinek: Tardi libapásztorok, Mezőkövesdi almavásár, Kalotaszegi aratás, Agárdi mézeskalácsos, Szegedi paprika, Zalai juhászok, Palotai paradicsom, ahol a címekben szerepelnek a tájelnevezések. Továbbá: Kukorica pattogatás, ahol sióagárdi népviseletben láthatjuk a szereplőket, a kukoricát pattogtató felnőttet és a várakozó gyermeket, A Dunai halászhajók című falképen a halászfeleségek csendes esti áhítatát mutatja be. Gödöllőt Városi Múzeum Fotótára. Tolsztoj, Leo gróf: Mi a művészeti Ford. Hegedűs Pál. Szeged, 1899. 149. Idézi: Révész Emese: A művészeti nevelés reformja a századfordulón és a gödöllői művésztelepen. Ars Hungarica, 2003. 31.1. 78. Juhász Árpád: Fehérvári úti elemi iskola freskója, 1911 körül Kósa László: A magyar néprajztudomány története. Budapest, 1989. 139.
