Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Farkas Zsuzsa: A népi életkép tradíciója a magyar festészetben
A népi életkép tradíciója a magyar festészetben 43 kis hányada publikált. 3 8 Pettenkoffen munkái közül is főleg a vázlatokat ismerjük, őt a rongyos szegénység, a piszkos környezet ábrázolása nem zavarta. A munkában megfáradt ember, a szegény, jelentéktelen, érdektelen környezet ábrázolása és azok kiállítása a Műegyletben a folyamatos kritikák ellenére jelentős hatással voltak a magyar művészekre is. A ma ismert vázlatoknak könnyed a felépítése és ezek tematikai nyitottsága érdekesebb, mint az akkori hivatalos művészet felé való bemutatkozás. A szolnoki művésztelep második korszaka 1875-től a Munkácsy-tanítványokkal kezdődött. Számos művész a tájfestésben és nem az életképfestésben újult meg ebben az akadémiai hagyományoktól kissé elszakadó légkörben, ahol a motívumgyűjtés uralkodott. 3 9 A magyar festők is felfedezték a szolnoki témát, közülük Deák Ebner Lajos és Bihari Sándor életképeiben találjuk nyomát a tematikai újításoknak, hasonlóan az előzőkhöz a vázlatok modernül ható eredeti témái, újításai a kész művekben már nincsenek meg. A tematikai megújulást a művészek vázlatainak ismeretében ma sokkal jelentősebbnek tartjuk, mint saját koruk és a korabeli hivatalos közízlés. 2. Ferenczy Károly ún. „finom naturalizmusa", mint stílusújítás a második válasz. A nagyon erős osztrák és német akadémiai hagyománytól eltávolodó, újfajta modernitással találkozunk. Ferenczy 1887-től Párizsban a Julian Akadémián tanult, nagy hatással volt rá J. Bastien-Lepage művészete. Egyenletes szürkés megvilágításban készültek az életképek, amelyek nem meséltek, de aprólékos részletességgel csendes áhítatot, egyszerűséget közvetítettek. 1889-ben Szentendrére hazatérve festette, majd a Műcsarnok téli kiállításán mutatta be Leányok virágot gondoznak című népéletképét. Hasonló stílus jellemzi a Plakátumok előtt, 1891-ben festett művét is, amely csak mostanában került elő, és amelyet csak most vásárolt meg a Magyar Nemzeti Galéria. Ferenczy szentendrei korszakának (1889-92) számos festményén tükröződik életfilozófiája: vonzó, finom, csöndes élet bemutatása. A kertész téma és azok variációi, illetve a kavicsot dobáló fiúk ábrázolásai azt bizonyítják, hogy a visszafogott ábrázolás vonzóvá varázsolja a szegény embert. Ebben a korszakban művészi szempontból már alantasnak számított, ha valaki csattanós anekdotizmussal élt. Ferenczy mindössze egyszer mesél el egy történetet, ez a Válás (1892) című képe, melyen egy fiatal pár drámája játszódik le: a férfi kis bőröndjével áll a kép közepén és szomorúan nézi az asztalnál ülő, fejét lehajtó női alakot. 4 0 Az egyszerű történetben a lelkiállapot kifejezésére törekedett. 4 1 A finom naturalizmus, amely38 A szolnoki vázlatok alapján készültek például Otto von "Thoren hatalmas méretű, aprólékosan kidolgozott festményei: Magyar szekerek, Lovak a pusztán, melyek csak most voltak először kiállítva Magyarországon. In: F. Dózsa Katalin (szerk.): Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1875-1920) Budapest, 2004. R: 356, 361. 39 Szinyei Merse Anna: Plein-air törekvések Magyarországon. In: Kertész Róbert - V. Szász József - Zolnay László (szerk.).- Szolnoki művésztelep. Szolnok, 2001. 13-42. 40 Genthon István: Ferenczy Károly. Budapest, 1963. 9-22., Petrovics Elek: Ferenczy Károly. Budapest, 1943. XII-XIII. p. 41 Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest, Nyugat kiadása é. n. 35.
