Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Katona Edit: A kalotaszegi viselet „dekoratív szépségéről"
170 A kalotaszegi viselet „dekoratív szépségéről" 170 A szecessziós szépségideál S-vonala Nagy Sándor gödöllői művész festményén és a Borsszem Jankó karikatúráján (1904) könnyed, finom mozdulatokkal, gyakran S-vonalú tartásban, ringó mozgásban ábrázolt japán szépségek megörökítésével magának hírnevet szerző Utamaro 9 után többé már nem lehetett a nőt, „a nagyvilági, törékeny és kicsit dekadens nőt a régi egészség piros pozsgáival látni és visszaadni". A szecesszió először gazdag florális stílusával, a ruhákon kanyargó virágos-leveles mintáival hódította meg a divatot. 1 0 Majd az új nőideál bevonult a korabeli divatlapokba, ahol a modell „csavart derekával, fonott fekete hajfürtökkel, pirosan festett ajkaival, a szoknya szeszélyesen kígyózó vonalaival, a kicsiny szűk melleivel egy hiperesztéziás kor gyermeke"-ként tűnt fel. „Nem a divat fontos rajta, hanem az ötlet, nem a valóságérzet, hanem a szín- és vonalromantika. Látszik rajta, hogy nem szabóműhelyekben készül, hanem egy grafikus elméjéből pattan ki nem is az elméjéből, hanem hangulatából, szeszélyéből". 1 1 Ifj. Gonda Béla 1914-ben, a Magyar Iparművészetben megjelent elemzése szerint a modern piktúra által forgalomba hozott élénk tiszta színek, nemesen egyszerű formák hatása alól nem vonhatta ki magát a női divat sem. „A látogató-és estélyi ruháknak roppant élénk színei ... [a] szinte világító egy-színek, az egyszínsárgák, egyszínpirosak, zöldek, kékek, melyek ezeket az alkalmi ruhákat ... uralják annyira, hogy minden egyes ilyen nőiru9 Utamaro (1753—1806) japán fametsző mester a 19. század második felében vált népszerűvé Európában. 10 E Dózsa Katalin: A művészet hatása a divatra 1896-1919 között. In: Eri Gyöngyi (szerk.): Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914. Budapest, 1986. 45-47. 45. 11 Nádai Pál: Strófák a divatról. Magyar Iparművészet 1916. 149-150., 149.
