Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Katona Edit: A kalotaszegi viselet „dekoratív szépségéről"
A kalotaszegi viselet „dekoratív szépségéről" 169 sokat emeli ki, amelyeknek az adott történelmi pillanatban való szerencsés együttállása más megvilágításban tovább árnyalhatja a gödöllőiek Kalotaszeg kultuszáról eddig kialakult képet. Hiszen a gödöllőiek éppúgy, mint példaképeik, Morris és a preraffaeliták, „művészek voltak; művészek, kik saját koruk keretében, saját koruk eszményeitől hajtva, az ő legsajátabb énüknek adtak kifejezést." 5 A 19. század végén, az egymást felülmúló technikai felfedezések a (így például filmezés) és a forrongó szellemi áramlatok korában, e nyugtalan időszak tükörképeként jelentkezett a művészet megújítására törekvő, az élethez másfajta látásmóddal közelítő új stílus, a szecesszió, amelynek eszmerendszerében egymás mellett megfért a hagyományőrzés és modernség, a dekadencia és az életöröm, a nemzetköziség és különösen a gödöllőieknél a nemzeti identitás vállalása. 6 Eszményeiket a Raffaello előtti középkori és reneszánsz művészetben, valamint a távol-keleti, elsősorban a japán fametszetek artisztikus világában találták meg. A szecesszió követői számára már nem a természet és az ember örök érvényű vagy pillanatnyi tünékeny valóságának a megörökítése volt a cél, hanem Nagy Sándor szavaival élve az érzés formába juttatása 7. A győzedelmes életerő, a pusztulásból is kisarjadó szépség érződött, a gondolatok szabad szárnyalása lüktetett alkotásaik buján áramló növényi ornamentikájában; a lelki vívódások árán megszületett eszme és a mindent magával ragadó érzelem sugárzott alakjaikon. A bensőből fakadó lényeget nagyfokú síkban stilizálással, lendületes vonalakkal, határozott kontúrokkal megkomponált, játékosan kanyargó indás mintákkal, valamint a beszédes gesztusokkal megrajzolt, szinte ornamenssé formált figuráikkal érzékeltették. Az egyszerűsített formákat friss, egynemű, erőteljes színfoltokkal emelték ki. Ennek a művészeti felfogásnak példájaként említhető meg Nagy Sándor önéletrajzi ihletésű Ave Myriam című festménye, amelyen a művész az igaz tiszta szerelmet, a szenvedélyt és a beteljesülést, az angyali üdvözletet idézően, a liliom és rózsa szimbólumok alkalmazása mellett önmaga és felesége alakjának S-vonalszerű hullámzásával is kifejezte. A Borsszem Jankó vicclapban e műről néhány hónapon belül megjelent A repülő ember és a kigyótánczosnő című karikatúra különösen a feleség kígyózó alakjának rajzával találóan túlozva jelenítette meg az alkotásból vibrálóan áradó érzelmeket. 8 A szecessziós művek, különösen a kibomló, lobogó hajú, kecses, légies, és könnyeden hajladozó női figuráikkal (pl. Rippl-Rónai József Nő rózsával című gyapjúhímzéses műve, Kalitkás nő című festménye) először csak borzolták, majd lenyűgözték a kedélyeket. A kortársak számára is világos volt, hogy Toulouse-Lautrec, Beardsley és a 5 Kriesch Aladár: W. Morris és a reformtörekvései. Magyar Iparművészet 1906. 15-20., 17. 6 Gellér Katalin: Újítás és tradícióvállalás. In: Gellér Katalin - G. Merva Mária - Őriné Nagy Cecília (szerk.): A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő. 2003. 5-26., 8-9. Gellér Katalin: A gödöllői művésztelep (1901-1920) In; F. Dózsa Katalin (szerk.): Az áttötés kora. Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között (1873-1920). Wien, Budapest 2004. 422-431.,423. 7 Nagy Sándor; Művészi hitvallások. Művészet 1903. 266-274., 273. Gellér Katalin: Japanizmus a magyarfestészetben és grafikában. Ars Hungarica 1989. 2.sz. 179-190., 179., / 182, 185-186. 8 Nagy Sándor: Ave Myriam. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Borsszem Jankó 1904. Április 17. 9.
