Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Bevezető

7 Bevezető A gödöllői művésztelep megalakulását Körösfói-Kriesch Aladár 1901-es gödöl­lői letelepedéséhez kötjük. A korábbról ismert barátok és művésztársak csatlakoztak hozzá, így Nagy Sándor, Thoroezkai Wigand Ede, Undi Mariska, Juhász Árpád, Medgyaszay István, Sidló Ferenc és a tanítványok, Mihály Rezső és Remsey Jenő. A művésztelep megalakulásának 100. évfordulója alkalmából a Gödöllői Városi Múzeum és a budapesti Iparművészeti Múzeum 2001-ben három részből álló nagy­szabású kiállítást rendezett. (A művészetek szintézise. Az otthontól a monumentális terekig-Iparművészeti Múzeum, Mese és mítosz- Gödöllői Városi Múzeum, A gödöl­lői szövömühely - Petőfi Sándor Művelődési Központ Gödöllő Galériája.) A kiállítá­sokon megismerkedhettek a látogatók a művésztelep tagjainak életmódjával, iparmű­vészeti tervezéseikkel, faldíszítő művészetükkel, grafikai illusztrációs munkáikkal és történelmi mitológiai tárgyú műveikkel. A kiállítás rendezői (Gellér Katalin, Oriné Nagy Cecília, Prékopa Ágnes) külön teret szenteltek a szövőműhely működésének és munkáinak. 2003 tavaszán pedig - szintén az évfordulóhoz kapcsolódva - Nagy Ildikó rendezésében önálló kiállítás foglalkozott a művésztelephez kapcsolható szob­rászati alkotásokkal. A művésztelep tevékenységét átfogóan bemutató kiállításokon néhány népművészeti témájú alkotás is szerepelt, azonban csak utalásszerűén. A ki­állítást megelőző kutatások bebizonyították, hogy a népművészeti inspiráció egészen különleges és kiemelt szerepet játszott a gödöllőiek munkásságában. Ennek bemu­tatására 2004-ben vállalkozott a Gödöllői Városi Múzeum, amikor megrendezte a „...csak néztem és gyönyörködtem". Népművészet a gödöllői művésztelepen című kiállí­tást, amelynek Lábadi Károly, Nagy Veronika és Őriné Nagy Cecília volt a kurátora. A kiállításhoz kétnapos tudományos konferencia kapcsolódott, melynek előadásait adjuk közre ebben a kötetben. Néprajzkutatók, művészettörténészek, zenetörténé­szek, irodalomtörténészek vizsgálták a népművészetnek a magas művészetben és különösen a gödöllőiek művészetében betöltött szerepét a 19-20. század fordulóján. A szerzők korábban elkezdett kutatásaikra építve alakították ki írásaik gondolatme­netét, amelyek átszerkesztése nem kívánatos torzulásokat eredményezett volna. így azonban az azonos irodalmakra való támaszkodásnak köszönhetően hasonló gondo­latokra is rábukkanhatunk az egyes tanulmányokban. Köszönettel tartozom Gellér Katalinnak és Kósa Lászlónak a tanulmányok gon­dos lektorálásáért. A szerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom