Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Sedlmayr Krisztina: Népművészet a polgári hétköznapokban
62 Népművészet ti polgári hétköznapokban 62 névvel „Cserépedények" rovatot is. Kérdés azonban, hogy az itt szereplő tárgyak közül melyik a fazekas által készített parasztedény, és melyik a gyári keménycserép. Itt megint csak a gyakorlat segíthet az azonosításban. A kis és nagyobb bögre bizonyára gyári keménycserép, míg a „zsírosfazék", a „mosáshoz vízmerő fazék" fazekas terméket jelölhet. A kelengyeleltár esetlegessége ellenére is fontos forrás, mely a múzeum textil és háztartási gyűjteményének hasonló anyagával együtt sokat elárul a polgári háztartásba került paraszti tárgyak jellegéről. 1 8 S végül nézzük meg, milyen mértékig van jelen a népi ruha a polgári öltözködésben. A népviselet - elsősorban leglátványosabb eleme - a cifraszűr már a reformkorban a nemzeti ellenállás eszköze volt, majd a kiegyezés környékén is feltűnik női változata hasonló céllal. A századforduló értelmiségi- és művésztársadalmának a népművészet iránti vonzódása köztudomású. Undi Mariska ruhatervein és saját reformruháin is feltűnnek a népi motívumok. Zsolnay Júlia estélyi kabátjának stilizált rátétes díszítésében és szabásában is szűrre ismerhetünk. 1 9 A népviselet jelmezként való felöltéséről már esett szó. A jelmezválasztás természetesen bizonyos mértékig a kor ízlésének és érdeklődésének lenyomata s egyben biztosan jelzi az öltözék kuriozitását is. A népművészet jelenléte a századforduló polgári öltözködésében ezzel szemben csak nyomokban érhető tetten. Legfontosabb forrásom a Nemzeti Múzeum viseletanyaga, mely mennyiségénél fogva legalábbis óvatos következtetésekre feljogosít. Kirajzolódnak azok a műfajok, amelyeknél a jelenség megfogható. A gyűjtemény több kalotaszegi vagdalásos férfimellényt őriz. A nyersszínű vászonanyagon megjelenő vagdalásos hímzés díszít néhány ún. teakötényt és női blúzok betéteként is előfordul. Ezek a darabok a kalotaszegi háziipar termékei és városi-polgári használatra készültek. Minden Mezőkövesdi hímzett tarsoly Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjtemény Fotó: Kardos Judit 18 Magyar Nemzeti Múzeum Adattár: Tápay-Szabó Gabriella hagyatékából. 19 Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyűjtemény T 1976. 241.
