Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Farkas Zsuzsa: A népi életkép tradíciója a magyar festészetben
A népi életkép tradíciója a magyar festészetben 41 A müncheni akadémia sajátos naturalizmusa széles körben alkalmazta a néprajzi és fényképészeti stúdiumokat is. Az ott tanító és tanuló magyar művészek életművei az ábrázolás irodalmias tárgya miatt jelen korunkban háttérbe szorultak. A modell és etnográfiai fotóstúdiumok használatát az 1880-1900 közötti időszakban csak a müncheni akadémia magyar anyagának viszonylagos feltárása, publikálása után lehetne kellően értékelni. A müncheni magyar festőtanárok életműveiben bizonyára elő fognak bukkanni a hagyatékokban általában igen mostohán kezelt néprajzi rekvizitumok és fényképek is. Wagner Sándor, Benczúr Gyula, Liezenmayer Sándor müncheni akadémiai tanárok művei egyszer bizonyára idevonatkozóan is feltárulkoznak. Lyka Károly éppen Kéméndy Jenőnél jegyzi meg, hogy a müncheni akadémián 1879-1883 között igénybe vette a fényképezőgép segítségét. 3 5 A müncheni magyar festőtanárok és művészek mint pl. Böhm Pál szenvedélyesen gyűjtötték a magyar motívumokat: néprajzi rekvizitumokat, mint színházi öltözékeket és egyes mutatós tárgyakat is. A műveik mögött húzódó szándékot, a színpadiasság kiterjesztésének esztétikai gondolatait nem ismerjük. Aggházy Gyulát a Munkácsy által sikerre vitt népéletképi rendszer folytatójának minősítették a kortársak. Munkássága a derült, humorizáló jelenetek felé vette az irányt, mely a fő mű: No ne izéljen! (1886) című népéletképben mutatja be a kedélyes anekdotizmust. Aggházy 1879-ben állította ki a Ketten kedvesem című olajképét, amely a munkából hazatérő szép, fiatal parasztpárt ábrázolja. Beleznay Albert elégedetlen volt a kiváló technikai kvalitású képpel: „nincs elég elevenség a képen. Ez a két alak, ami pedig szándéka a művésznek, nem dévajkodik, nem pajzánkodik egymással. A közízlés nyomására 1881-ben Tere-fere, 1886-ban Komoly kérdés, 1897-ben Aggházy Gyula: Édes delelés ismeretlen helyen 35 Lyka Károly; Magyar művészélet Münchenben 1867-1896. Budapest, 1982. 17-18. 36 Havi Szemle 1880.87.
