Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Farkas Zsuzsa: A népi életkép tradíciója a magyar festészetben
36 A népi életkép tradíciója a magyar festészetben 36 1843-ban, Bécsben, majd Pesten is bemutatott képét a korabeli kritika, mint túlságosan realista alkotást értékelte. A művész mindössze fél évet járt az akadémiára, emiatt kissé eltér az elfogadott paraszti sablonok ábrázolásától. Barabás saját képe védelmében Johann Nepomuk Ender festőművész „gálába"öltöztetett alakjait bírálta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindazt, ami a paraszti életben nem illedelmes, azt ő is takargatja. A vita ellenére kétségtelen, hogy képeinek szinte minden alakja akadémiai toposzra vezethető vissza. 2 0 Barabás Vásárra induló román család című 1844-ben készült képe hasonlóan idealizált, a téma tradíciója a vándorló, vásárra jövő-menő olasz családok látványainak főleg német művészek által kialakított mintáit idézi. Henszlmann Imre kritikus joggal írta a képről, hogy Barabás hűen követi az akadémiai szabályszerű ideált, mely odavezet, hogy az általa ábrázolt cigány, oláh, szlovák mind egyforma lesz. 2 1 Barabás rajzain fedezzük fel az akadémiai szabályok teljes körű átvételét. Koldus gyermek című rajzán a rongyos, szakadt ruházat kifejezett szándéka az együttérzés felkeltése, a részvét érzésének felidézése. A bécsi biedermeier életképek két alapvető gesztusa tanítói, nevelői szándékkal bemutatni a hétköznapokat, másrészt a részvétképekkel az együttérzés, a szánalom, a jótékonyság gesztusait hangsúlyozni. 2 2 Az akadémiai ideál egyik túlzó megfogalmazása Klimkovics Ferenc: Drótostót úmű 1858-ban festett képe, amelyen egy angyali arcú, szép modell képében jelenik meg a szlovák fiú, csupán ruhája és rekvizitumai utalnak társadalmi helyére. 2 3 J. B. Reiter (1813-1890) osztrák művész idézte fel a holland 20 A képről bővebben: Veszprémi Nóra: Barabás Miklós, Petőfi Sándor és az utazó cigánycsalád. Művészettörténeti Értesítő 2002. 3-4. 265-284. 21 Tímár Árpád (szerk.): Henszlmann Imre: Válogatott képzőművészeti írások. Budapest, 1990. 178—179. 22 Wiener Biedermeier i.m. 13. 23 Olaj, vászon 95x75 cm. Magyar biedermeier kiállítás Budapest, 1937 25. sz. R: Magyar Nemzeti Galéria Adattár Kopp Jenő hagyatéka Barabás Miklós: Utazó cigánycsalád Erdélyben, magántulajdon 1843
