Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)

Gerle János: Gondolatok az építészet és a népművészet kapcsolatának történetéről

26 Gondolatok az építészet és a népművészet kapcsolatának történetéről barátokat, kollégákat magával csábítva járta az országot (a felsorolás sorrendjében és négy-öt év leforgása alatt). Ezt a folyamatot váltotta ki és erősítette az Arts and Crafts mozgalom folyamatosan növekvő hatása, amely a nemzeti művészet gyökereinek kutatását különösképpen egy általános európai trend eszméinek megfelelő keretek közé helyezte, elfordulva ezáltal a nemzeti ornamentika elemzésétől a népi építészet középkori eredetű hagyományainak felelevenítése felé. A finn nemzeti romantika jelentette ezt a revelációt, az útmutatást a saját nemzeti stílus valóban korszerű megteremtésének példáját, elvetve a historizálónak, tévedésnek minősített Lechneri megújulást. „Akad egy zseniális művészünk, Lechner Ödön, aki egycsapásra, merészen megalkotja épületeit, amelyekkel forradalmat idézett elő az egész magyar világban. Ö abból indult ki, hogy nekünk magyaroknak semmi olyan tipikus alkotásunk nem volt a múltban, amit modern architektúránk alapjául, kiindulásául vehetnénk. Csak ornamentikánk van. Ö tehát indus elemekből, barokk vonalakból és magyar ornamentikából alkotott a maga számára egy külön stílust. így született az iparművészeti társulat palotája, a Földtani Múzeum és a Postatakarékpénztár, amelyekre aztán kimondották, hogy magyar stílusuk van. Mindenik egy zseniális művészléleknek csudálatos alkotása. De egyúttal óriási tévedése is. ... Ma már konstatáljuk, hogy a zseniális Lechner Ödönünk magyar stílustörekvése csődöt mondott."

7 Kós Károly: Terv a Fővárosi Állatkert bölényházához 7 Kós Károly: Nemzeti művészet. Magyar Iparművészet, 1910.