Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Sáfrány Zsuzsa: Hatás és jelenlét. A gödöllői művészek a Néprajzi Múzeumban
198 Hatás és jelenlét. A gödöllői művészek a Néprajzi Múzeumbati 198 2.) A későbbi, két világháború közötti korszak: Undi Mariska (1877-1959) esetében a második korszak szélesebbre terjed, több lépcsőben történt a tőle való vásárlás (özv. Undi Imrénétől, majd később is, Undi Flórával a kapcsolat folyamatos. Undi Mariska nem csak rajzolóként dolgozott a múzeumban (1904-5), hanem művésszé válása után harminc éven keresztül minden évben népművészeti gyűjtésen vett részt. Összesen 248 rajza és festménye található meg a Rajztárban. Nem szorult tehát különösebb bizonyításra, másból is (például vázlataiból) megállapítható, hogy a rajzok, festmények hitelesen ábrázolják a népviseleteket. Már az 1920-30-as, sőt 40-es évek elején készültek azok az akvarellek, amelyek viseleteket ábrázolnak, s ezek népművészeti kiadványaihoz köthetők. 2 2 A művész 1924-től 1935-ig a magyar kézimunka oktatási ügyek előadója és szakértője volt. 1933-ban 12 oldalas tervezetet készített a népi díszítőformáknak a tanítóképzők rajzás kézimunka oktatásába való beiktatásához - ezt egyik leveléből tudjuk. 2 3 Eletének ezt a tanító-oktató korszakát nagyon érzékletesen ragadja meg Gellér Katalin az 1996-ban rendezett Undi-kiállítás kapcsán: „Legjobb munkáin a népművészeti motívumokat szigorú, stilizáló, néhol geometrikus képi rend részeiként alakította, később azonban inkább a néprajz, mint a művészet szolgálójának szerepét vállalta." így látja ezt a művészettörténész. A folytatás pedig így szól: „Undi Mariska későbbi, az első világháborút követő tevékenysége lényegi változást nem hozott. ^V®. 4» fMf: íWí >r\irv V Undi Mariska: Zseb hímzése Néprajzi Múzeum, Ethnológiai Adattár, Rajzgyűjtemény 22 Magyar hímvarró művészet, Budapest. 1934.; Magyar Kincsesláda (Művészi, eredeti rajz- és hímzésminták gyűjteménye): I. Sárközi fejkötöhímzések, Budapest. 1932 (új kiadás 1944), II. „Magyar vonaldíszítés, metéléses síkformák és zsinórozás", Budapest. 1933. (új kiadás 1943), III. „Kalotaszegi írásos hímzés", Budapest. 1933 (új kiadás 1943), IV. „Torockó földje, népe és népművészete", Budapest. 1934. (új kiadás 1947), V. „A Mezöségföldje, népe és népművészete", Budapest. 1937.; VI—VII. „Drávaközi fejkötőhímzés"', Budapest. 1942.; VIII. „Dunántúli lyukacsos és telehímzés", Budapest. 1944.; IX. „Rábaközi csipkés kendők, pókos bekötés", Budapest. 1944; X. „Mezőkövesdi hímzés", Budapest, 1948. 23 Néprajzi Múzeum Kéziratgyűjteménye (továbbiakban EA) 20688