Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
Gellér Katalin: A népművészet esztétikai szemlélete közép-európai viszonylatban
A népművészet esztétikai szetnlélete közép-európai viszonylatban 15 Más kérdés, hogy Semper anyagi, technikai megalapozottságú „alapformái", a textil szerepéből kiinduló az ornamens szerepét meghatározó nézetei formailag sokkal nagyobb hatást gyakoroltak a szecesszióra és Lechner építészetére is. „Altalános követelmény, hogy minden ornamens síkdíszítés legyen, és ez a vonás már definíciónkból következik, amely szerint minden textília burkolat (ruházat) vagy lefedő tető." 2 0 Fülep Lajossal ellentétben, aki bár nem zárta ki, de nem hitt a népművészeti inspiráción alapuló újjászületés lehetőségében, s félt attól, hogy „merev szisztémát" alkotnak belőle, Körösfői-Kriesch és a fiatal építészek nemzedéke a nemzeti művészet bázisának tekintette. 2 1 A végső cél, a modern nemzeti művészet vonatkozásában azonban elméletileg egyet értettek: Fülep Lajos sarkított megfogalmazása szerint az „egyetemes és nemzeti korrektív fogalmak" 2 2, Körösfői-Kriesch szerint, bár műveiben a népművészeti inspiráció beépítését kiemelkedő fontosságúnak tartotta, a „fajok ... egyéni kultúráinak az „emberiség nagy kultúrájába" való beolvadásáról írt. 2 3 A népművészeti ornamentika és a népi építészet szimbolikus és strukturális felhasználása; viseletképek új szerepekben A hagyományos, főként a továbbélő barokk épületplasztikai elemek dekoratív átformálásával egy időben jelent meg a népművészeti motívumoknak a szecesszió szabad, aszimmetrikus, majd geometrikus formarendet követő alkalmazása. Míg a francia épületplasztikában a historizáló díszítő elemek természeti forrásokig való visszavezetése, lebontása, majd fantáziadús újrakonstruálása sem volt ritka, Magyarországon a szecessziós naturalizmus kibontakozása mellett folytatódott a népművészeti motívumok (főként hímzésmotívumok) már a historizmusban kialakult dekoratív felhasználása. Kezdetben a szecesszió jellegzetes növényi ornamenseit népművészeti motívumokkal vegyítették, később az utóbbiak szinte átvették az uralmat. Alkalmazói mind a florális díszítményeknek, mind a geometrikus mustráknak megtalálták a megfelelőit a népművészetben is, bár aszimmetrikus elrendezés az anyag természetéből, a népművészeti ornamentika kötött jellegéből következően alig található. A geometrikus mustrák hatásával, illetve a jellegzetes népművészeti motívumok geometrikus rendet követő feldolgozásával elsősorban Lajta Béla és Kozma Lajos a bécsi Wiener Werkstätte művészeivel megegyező alapmintákhoz jutottak. Lajta Béla építészete kiemelkedő példája a modern építészet és a hozzá rendelt népművészeti ornamentika funcionális-dekoratív egységének, az osztrák és a német építészettel lépést tartó kibontakozásának. 20 Alois Riegl: i. m. 103. 21 Fülep Lajos: A magyar nép művészete. In: i. m. 196; Később, a harmincas években Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak az archaikusra koncentráló népzene-felfogását már követendőnek tartotta. Ld.: Marosi Ernő: A magyar történelem képei. A történetiség szemléltetése a művészetekben. In: Mikó Árpád-Sinkó Katalin (szerk.): Történelem-kép... i.m. 19. 22 Fülep Lajos: Európai művészet és magyar művészet. In: Fülep Lajos: A művészet forradalmától a nagy forradalomig. Cikkek, tanulmányok. I. Szerkesztő: Tímár Árpád, Budapest, 1974, Magvető 259. 23 (Körösfői-)Kriesch Aladár: Művészet és művelődés. Művészi Ipar, 1906/1, 3.
