Őriné Nagy Cecília (szerk.): A népművészet a 19-20. század fordulójának művészetében és a gödöllői művésztelepen (Gödöllői Múzeumi Füzetek 8. Gödöllői Városi Múzeum, 2006)
G. Merva Mária: Apostoloskodás a népművészet körül. A gödöllőiek népművészeti kultúrmissziója írásaik tükrében
147 A gödöllőiek népművészeti kultúrmissziója írásaik tükrében személyes kultuszt nem ismerő megnyilatkozásai előtt. Pedig erre föltétlenül szükség van. De ezt hagyjuk, ebben én éppoly hibás lehetek és tévedhetek. Ami azonban a dolog érdemét illeti, nem tévedek. S ez pedig az, hogy mi a magyar nép művészetét csak a művészet által menthetjük meg. A szónak itt tizedrangú szerepe van. Tehát nem egy illusztrált könyvet kell csinálni, hanem egy nagy művészi munkát, járulékos szöveggel." Aztán részletesen kifejti Körösfői-Kriesch, hogy neki határozott programja van ezzel kapcsolatban. Szerinte 10-12 részre fel kell osztani az országot, mint hajdan „az apostolok az ismert világot" és a feladatra vállalkozó művészek segéderőkkel, a mintarajziskola és az iparművészeti iskola hallgatói, valamint az ifjabb vidéki rajztanárok segítségével rendszeres gyűjtőmunkát végeznek, lerajzolnak mindent a legnagyobb hűséggel, és ebből kellene kiválogatni a legértékesebb és legfontosabb darabokat publikálás céljából. Az összegyűjtött és közölt anyag gazdagsága, rendszerezettsége, a rajzok művészi színvonala, az egész munka becsületes megbízhatósága teszi fontossá ezt a kötetet, ezen áll vagy bukik a sikere, ez a munka lényege. Ok „a magyar nép lelkét a maga formai megnyilatkozásában" akarják megkeresni, s ezt csak képzőművészeti eszközökkel lehet ábrázolni, szóval nem lehet leírni. Ez a részletesen taglalt levél amellett, hogy rámutat A magyar nép művészete című kiadvány műfaji problémáira, a cél bizonytalanságaira, kialakulatlanságára, jelzi azt is, hogy Körösfői-Kriesch Aladár mennyire komolyan vette, milyen alaposan átgondolta a feladatot. Ebben az időben már létezett hivatalos néprajz, Körösfői-Kriesch Aladár hivatkozik is egyik cikkében Jankó János és Bátky Zsigmond kalotaszegi kutatásaira. 8 A Malonyay-féle vállalkozás azonban nem egy tudományos néprajzi gyűjtő- és feldolgozó munka akart lenni. Malonyay leírja az előszóban, hogy bizony Koronghi Lippich igencsak beleszólt a koncepcióba, s az idézett levelezésből láthatjuk, hogy KörösfőiKriesch Aladár is alakította Koronghi Lippich koncepcióját. Mindenesetre A magyar nép művészete című vállalkozásba való bekapcsolódásukkal kezdődött a gödöllőiek népművészettel kapcsolatos kultúrmissziója. A gödöllőiek népmüvészetszemlélete A gödöllőieknek határozott, jól átgondolt véleménye volt a népművészetről, és arról, hogy mit kezdhet azzal egy modern művész. Véleményüket, népművészetszemléletüket Körösfői-Kriesch Aladár fogalmazta meg a Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? (1903), A magyar nép művészetének jövője (1906), Művészet és művelődés (1906), Gálién-Kalela Axeli művészetéről - vagy: a nagy passzióról és az ősi szimbólumok jelentőségéről (1908) és A kalotaszegi varrottas (1916) című írásaiban. 9 8 (Körösfói-)Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészeti Magyar Iparművészet, 1903. 255. 9 Magyar Iparművészet, 1903.250-256., Népmívelés I„ 1906. 1-2. sz. 159-165., Művészi Ipar, 1906/1. 3., Művészet, 1908. 190-193., Magyar Iparművészet, 1913. 351-355., Magyar Iparművészet, 1916. 151-152.,
