Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
EURÓPAI KÖRÚT, 1896
maga volt az abszolút egészség. A folytonos úti nehézségekhez járult Aladár betegsége fölött való aggódása és szent titkának előrehaladt állapota, mindmeganynyi súly, mely reá nehezedett. De csodálatosan bírta. Jó pár hétig volt Aladár szobára kényszerítve. Nem engedett: akkor festette lika arcképét, amelyet 1932-ben vett meg a főváros. 9 7 Itt hangzott el a vásárló bizottságban, hogy nem szép. A fogalom banális értelmében csakugyan nem szép. „Szép, ami érdek nélkül tetszik" - mondja a múlt század meghatározása. Aladárnak érdekében volt, hogy feleségének, a ma-holnap anyának a titokzatosba néző kifejezését megörökítse. Neki érdekből tetszett, csakugyan, tehát: nem szép. Nincs egyelőre senkinek érdekében, hogy Van Eyck Giovanni Arnolfinijét vagy a feleségét szépnek tartsa, mert az asszony állapotos, a férfi hülye, tehát: szép. Csak ezért szép? Pokolba az ilyen meghatározásokkal! Ma különben feloszlóban vannak az esztétika összes meghatározásai, így kell hogy legyen, mert a legmodernebb műtárgyak mind azt mutatják, hogy vagy valamely eddig ki nem mondott meghatározásnak hódolnak, vagy utólagosan várják a teóriájukat, vagy exlexben dolgoznak. Hajlandó vagyok inkább ez utóbbit elhinni... Párizsban elég gyakran találkoztunk. Csaknem minden délután elmentem hozzájuk a hotelbe, s aztán ha Aladár jól volt, együtt mentünk látogatóba Braunékhoz. Hernádi Kornélékhez 9 8, akik az én barátaim voltak. Máskor valami „Parist" néztünk meg. Beiratkozott a rue Fontaine-i Julianba 9 9 is, de nem sok hasznát vette, mert nemigen tudott eljönni a vissza-visszatérő baja miatt. Itt az iskolában megismerttel egypár barátomat is, így P Tudor-Hartot, Belmonte Leót, a svéd Wilhelmsont, Favard-t 10 0, az intézet nagyszakállas massier-ját, akikkel a hírhedt Vache Enragée-ban együtt dézsönéltünk [ebédeltünk], E körben szemmel láthatólag jól érezte magát. Nagyon sajnálatos volt, hogy mire Párizsba ért, szinte rá volt a homlokára akasztva, hogy „megtelt". Az a vehemens erő, amellyel nekiindult 9 7 Zöldruhás nő (A művész felesége), 1896. oi., v. 72,8x60 cm. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 9 8 Gaston Braunról lsd. a 32. sz. jegyz., Hernádi (Herzl) Kornél (1858-1910) tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte, a francia fővárosban telepedett le. 9 9 A Julian Akadémiát Rodolphe Julian (1839-1907) francia festő alapította Párizsban 1868-ban. Jelentős szerepet játszott a századvég művészeti életében. Sok magyar művész is látogatta az akadémiát: Ferenczy Károly, Csók István. Iványi Grünwald Béla. Nagy Sándor. íoo percyval Tudor-Hart (1873-1954) angol, Leo Belmonte (1875-1956) svéd, Carl Wilhelm Wilhelmson (1866-1928) svéd festő. Massier (fr.) pénztáros, díjbeszedő. 74
