Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

EGO SUM VIA VERITAS ET VITA, 1903

gés is elült, az egészség is helyreállt. Lehetett a más művészeteket is élvezni, kon­certeket, operákat. A nap különös keggyel árasztotta sugarait a Bajza utcára és az Epreskertre. Mulatságról is gondoskodott Stróbl Lajos mester 10 9. Kora hajnalban már magasan szólt a vadászkürtje és huppkázva vitte kiöregedett cirkuszlova a vi­dám lovagot körül a kertben. A jövő fülig húzott szájjal mosolygott. EGO SOM VIA VERITAS ET VITA, 1903 Es íme, ebbe a boldogságba hirtelen, mint elemi vész, mint földrengés, csapott bele a difteritisz, amely pár nap alatt végzett kis Nunuval két és féléves korában. Szegény Cordelia, az egyiptomi siratóasszonyok módján, szétzilált haj­jal, ölében a kis halottal, valami őrjítő, síri hangon mondta az atavisztikus, ki tud­ja, minő messze korból örökölt sirató igéit. Ezt nem lehetett kibírni. Ennek őrjítő hatása alatt Aladár a fejét verte a padlóhoz. Leírhatatlan volt a fiatal szülők bá­nata. Hetek, hónapok következtek, amelyek alatt lika, mint halálosan megbán­tott, néma szellem járt-kelt, sötét fátyolként húzódva a lakásban. Aladár még belefeledkezhetett a munkájába, ahol elálltak a gondolatok, de a fiatal anyát az élet titokzatos volta megrémítette és nem talált pihenést a gondolat, mert nem lelt egy fix ágat se, ahova leszállhatott volna pihenni. Aladárnak az ő csalá­di, természettudományos felfogása megvolt ugyan, de ez a világnézet reáment erre a fájdalomra. Neki is új világnézetre volt szüksége. így talált reá benső vi­lágára, amelyet eddig nem tartott értékesnek. így jutott el a misztikusokhoz. Ezzel nagy szakadék támadt lelkében e két felfogás között. A jövőre várt, hogy e szakadékot kitölthesse és harmóniába juttassa. Ez időben jött reá, hogy sem az egyszerű lefestése a külvilágnak, se a belvilágból való ún. komponálgatás sem lehet végcélja a művészetnek, amelyhez alakította életét, hanem a szemé­lyesen átélt fizikainak és szelleminek a kifejezése lehet az a cél, amelyre a művé­szet törekedhetik, mint maga a teremtő élet, amely példájával mind a kettői egy­formán fejleszti. 10 9 Stróbl Alajos (1856-1926) szobrászművész. Évtizedeken át a Képzőművészeti Főisko­la tanára volt. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom