Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
MILLENNIUM, 1896
tük, ugyanolyan magas első emeleten, hogy az ablakokon át beszélgethettek, laktak Abt Sándorék. Náluk ugyan meglátszott, hogy új házasok. Mint a szelíd gerlék, olyan csókos szerelemben éltek. Aladár elemében volt, úgy dolgozott, mint hat. Még egy megrendelés csapott le rá, Eger városáé: „Eger vár ostroma" 9 0. Éppen ennek a kartonja készült, mikor a műtermébe jöttem. Vágó Pali gesztikulált előtte, azt magyarázta, hogyan kell ölni: - Te, Aladár, ezek a te törökjeid és magyarjaid egymás nyakába akarnak borulni: szeretlek, testvér! Vágjanak egymásra így, vicsorítsanak egymásra úgy, tépjék ki egymás szemét, rúgjanak, kaparjanak! Az a közelharc. - És ezt olyan veszedelmes meggyőződéssel és gesztusokkal kísérte, hogy már a karton is, nemcsak mi voltunk veszedelemben. Ez a kép, pláne ma, a világháború után, azt hiszem, a kibékülés szimbóluma lehetne, annyira hiányzott Aladárból az a kun düh, amely Vágó Pálban jászberénykedett, noha benne is már csak temperamentummá szelídült atavizmus keringett. Nem szerettem és most még kevésbé a métier-re alapított mindentudást: ma öldöklést festek, holnap oreolás szenteket, mert tudok festeni... Annál szebben és komolyabban készült Dávid Ferenc képe. Ennek szerencsésen átérzett kompozíciója, nemes enteriőr-tónusa egészében és jól válogatott típusai részletében. Talán csak egy hibát követett el Aladár, erre Zichy István grófi szeme figyelmeztetett, a brokátokat, bársonyokat, selymeket, ékszereket nem valódiak után festette. Hát nem! Hiszen ezeket varrták olcsó szövetekből az esküvőt megelőző időben. Hogy nem gondoltak Bánffy György grófra, ott lakott Kolozsvárt és a legszebb főúri ruhagyűjteménye volt. Szerencsére kevés grófi szem volt művészi látással akkoron is, és nem tűnt föl senkinek, tán Benczúr nézhetett reá pittyedt ajakkal... Ez időben mérsékelten találkoztunk. Nagyon nem egy úton jártunk. Gondolom, Párizs állt közénk. Én pont abban az életciklusomban voltam, amikor a szellemi gyermekbetegségek kiütnek, s e ragyával a képemen csak hasonló ragyások közé jártam. Míg Aladár most ért révbe, s az alkotások idejébe jutott, így aztán a római intimitásunk, ha nem is szűnt meg, de stagnált. Nem is használhatom ez időből való benyomásaimat. Tárgyilagosan csak azt írhatom, amit mások is tudnak, hogy a millenniumi kiállításnak két clou-ja 9 1 volt: Gyárfás V. Lászlója 9 2 és Aladár Dávid Ference. Ezekben volt egyedül rátermettség és tör9 0 Dobó István megvédi Eger várát a törökök ellen, 1896. 01., v. Heves megye tulajdona. 9 1 (Fr.) Fénypont, fő érdekesség. 70