Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
KOLOZSVÁR, TÖVIS, DIÓD
mozdulat, minden profil. No és még nem volt kint Boérek diódi kis birtokán. Közvetlen Tövis mellett, a hegyek aljában volt ez a valamikor híres Diód vára. Most egy kis magyarfaló oláh község. Itt volt Boéréknak egy bájos kúriájuk, megfelelő nagy udvarral, galamb-búgós [sic!] kapuval, patakkal, szőlővel. Ez a kúria lakatlanul tengődött és olyan kifosztottnak látszott, mintha csak tegnap hagyták volna el Hora-Kloska bandái. Kézenfekvő, hogy ez a gondolat fészket rakott Aladár agyában és nem hagyta nyugodni. Talál egy nagy szénacsűrt, már látja, mint lesz abból nyári műterem. 1893 januárjában írja menyasszonyának: „Kérded, mit festek? Hát mindenekelőtt Őfelségét, aki fájdalom, egy percre se akarja a te vonásaidat felvenni, aztán Haynald arcképét; ezeken kívül apróbb vázlatokkal foglalkozom, többnyire egy nagy, igen nagy képre vonatkozókkal, melyet a nyáron szándékozom megfesteni. Tudod-e, hogy milyen gonosz terveim vannak? Hogy én a nyár legnagyobb részét nem Kolozsvárt akarom tölteni, hanem Diódon, teljes magányban és visszavonultságban, hogy ott a fent említett képet elkészítsem. Csak minden két-három héten fogok Kolozsvárra lerándulni, hogy kicsit pihenjek és megnézzem a szőke Cordeliát." 7 3 7 3 Cordelia Shakespeare Lear király című drámájában a király legkisebb lánya, aki nővéreivel ellentétesen viselkedik. Mellékesen két férfi, Franciaország királya és Burgundia fejedelme vetélkedik szerelméért. 7 4 Lötz Károly (1833-1904) 1883-ban a Mintarajziskola tanára, 1896-tól a második festészeti mesteriskola vezetője. 7 5 A mesteriskolák általában állami intézményként működtek, ahol a képzőművészeti akadémián végzett művészek egy neves mester irányításával folytatták művészi tevékenységüket. Magyarországon két jelentős mesteriskola volt, a Benczúr Gyuláé és Lötz Károlyé. 7 6 Telepy Károly (1828-1906) Barabás Miklósnál tanult. A romantikus tájfestés képviselője, id. Markó Károly hatása érezhető olasz és felvidéki tájképein. Nagy szerepe volt a Képzőművészeti Társulat szervezeti fölépítésében. 7 7 Dagnan-Bouveret. Pascal Adolphe Jean (1852-1929) francia festő, Párizsban élt. A Kelet és Bretagne népi élete ihlették vallásos felfogású, élesen karakterizált, meglehetősen száraz, rajzos hatású képeit. Művészete hatással volt Csók István (1865-1961) fiatalkori műveire. - Bastien-Lepage, Jules (1848-1884) francia táj-, életkép- és arcképfestő. Főként a parasztéletből vett jeleneteket festett kissé szentimentális hangvételben. Festészete átmenet a realizmus és az impresszionizmus között. A magyar művészet szempontjából rendkívül fontos munkássága: a müncheni Hollósy-kör (Thorma János, Réti István, Ferenczy Károly, Csók István stb.) az ő művészetén át jutott el a modern francia festészet problémáinak megértéséhez. - Sisley, Alfred (1839-1899) angol származású francia festő. Az impresszionisták törzsgárdájához tartozott. Művészete összekapcsolja a barbizoniak intim tájfestészetét az impresszionistákkal. 58
