Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
A MŰVÉSZTELEP FELBOMLÁSA
mozgósítás hírét. Mint az apokaliptikus három szörnyű lovas, dögevő paripáikon, kaszáltak, taroltak, fejeztek, téptek, szaggattak reményeket, jövőket, múltakat, élőket, halottakat, még meg se szülejtejtteket, még meg se fogamzottakat. így érte halálos döfés a Ruskin-Morris szellemének megfogamzott Homunkulusát, azt a kis lombikban melengetett embriót, a magyar gobelint, a magyar szőnyegszövést, Aladár annyi fáradozásának még köldökzsinóron táplálkozó gyümölcsét. „Remeg a Föld, recseg az égbolt, fakad a vér,...Száguldj paripám... Huj hallali hajrá! Száguldj velük édes dögparipám, Véres, csatakos, dögevő paripám, Huj hallalihullahalál-paripám. Mindent letiporva!"-írta akkoron Harsányi Kálmán 18 6, drága poétám, barátom... Tíz évet töltöttek itt Belmonte-ék a legszorgalmasabb munkában, ezalatt elkészültek az első magyar gobelinek, az a kicsi, amely Milánóban szerepelt, aztán „A jó kormányos", „Tündér Ilona", „Kassandra", mind Aladár tervei. Tíz évig élt a maga emberségéből a gödöllői kolónia, s ez a tíz év sűrű munkálkodásban úgy telt el, mintha a Mindenség órája ketyegte volna az év-perceket. Ha a Földünk egy porszem a Mindenségben, mi lehetett ez a tíz év? Nekünk személy szerint mégis jelentős korszakunk. Hanem aztán ami ezután jött, a háborús évek, ezek már évszázadok súlyával feneklettek a Föld sarába, és milliók és milliók húzták ezt a szörnytankot, és nem tudott kimozdulni. Ferenc József királyunk halálával a három első gobelin, mint az ő családi tulajdona, eltűntek [sic!] a várból. Ki volt az örökösük, nem tudhatjuk. Az igaz, nem is jártunk utána, de ki is tudná ezek után firtatni? így hát még az a vigasztalás se maradt, hogy a mienk az első három magyar gobelin. Nagyon-nagyon szomorú tudat és epilógus a gödöllőiek munkásságához. És olyan magyar karakterű, olyan dzsentris, olyan Háry Jánosos, olyan, olyan... De mit keresem a szót! Az Iparművészeti Múzeum keresse meg! Az ő dolga lesz! Még itt van, ha igaz, „Kassandra" a Kohner báró tulajdonában... 18 7 18 6 Harsányi Kálmán (1876-1929) költő, író. A kristálynézők (1914) c. kulcsregényének a gödöllői művészek a főszereplői. 18 7 Kohner Adolf, a gazdag zsidó műgyűjtő vásárolta meg Körösfői-Kríesch Aladár Kassandra c. szőnyegét az 1909-es Nemzeti Szalon-beli tárlaton. Özvegye 1955-ben adta el a műtárgyat az Iparművészeti Múzeumnak. Lsd. erről Horváth Hilda: A karácsonyi kiállításoktól a Kohner-kollekcióig. A gödöllőiek műveinek bekerülése az Iparművészeti Múzeumba. In: A gödöllői művésztelep, 1901-1920. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 2003. 123-128. 164
