Nagy Sándor: Életünk Körösfői-Kriesch Aladárral (Gödöllői Múzeumi Füzetek 7. Gödöllői Városi Múzeum, 2005)

GÖRÖGORSZÁGI ÚT, 1911

A kis bárónővel együtt festeget­tünk. Egy kis tesnisz, este csevegés, zongorázás - s a három nap gyorsan telt el. Csütörtök, tehát május 12-én reggel búcsút véve mindenkitől - az öreg Alitól, a kuvasztól is, hűséges kísérőnktől, tolmácsunktól - felkere­kedtünk. Átkeltünk a Dunán Giur­gevoba. Innen vasúttal Bukarestbe. Szentirmay Béla idáig velünk volt. (...) Éjfél felé értünk Constanzába, hol azonnal hajóra szálltunk. (...) Pénteken délfelé azután beér­tünk a Boszporuszba. Különös színű sziklák tűntek föl először. Egy-egy ciprus vagy pinea. Később fehér paloták is - hajók, vitorlások, gőzö­sök mind sűrűbben jönnek szembe. Végül a hegyoldal s a part mente mindinkább betelik házakkal, palo­tákkal s már a messzeségben, mint SZENTIRMAY BÉLA DÍSZMAGYARBAN valam i felkiáltójel, egy-egy minaret látszik. S egyszerre aztán előttünk az egész öböl, a maga meseszerű tarkaságában, nyüzsgésében! (...) A hajó kiköt, turbános, rongyos alakok vesznek körül, körben a hotelek bizomá­nyosai. Kiáltjuk a Hotel Krochez nevét - s egy-kettőre rendben van minden. Egy kamalra - teherhordó emberre - pedig állatnak is sok volna, amit egy ilyen cipel ­felrakják az összes poggyászunkat, mi kocsira ülünk poggyász nélkül, s ott va­gyunk Pera egy előkelő utcájában, majd pedig egy tágas, szép szobában, mely az aranyszarvra tekint le, a leggyönyörűbb képet nyújtván. (...) Május 13-án, szombat (Bébi születése napja) (...) Majd kocsiba ültünk s áthaj­tattunk Sztambulba, az Aja Szofiához. Az építészet e remekébe áhítattal léptünk. Sok részletében meg van rontva - a kupolák s a falak kifestése, mellyel a régi keresztény mozaikok el vannak fedve, utálatos. Óriási, arab írásos pajzsok eléktelenítik fölül a kupolaszegmentumokban az architektúrát, mégis az egésznek megjelenése iga­zán leigázó, az arányok oly hatalmasak, tökéletesek, a tagok ritmusa oly gazdag. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom