Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon
15 GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON bécsi textilmanufaktúrák számára." 1818-ban I. Ferenc császár Sina Simon Györgynek és fiainak, Györgynek és Jánosnak nemességet és címert adományozott a Temes megyei Hodos és Kizdia birtokokkal. 4 0 A nemesi oklevél indoklása szerint a török birodalom alattvalójaként nagy mennyiségű gyapotot, posztót, és más terméket szállítottak a szülőföldről, az osztrák termékeket pedig eljuttatták a Török Birodalomba, ami hozzájárult az osztrák kézműipar fejlődéséhez. A francia háborúk idején anyagiakkal is támogatták a kincstárat és segítették a rokkant katonákat is. Jelentős szerepük volt a Bécsben felállított kézműipari intézet létrehozásában és működtetésében. 4 1 Sina Simon fia, Sina György a pénzügyi élet terén is igen tehetségesnek bizonyult. Bécsben mint bankár tevékenykedett, s az ausztriai pénzváltó intézet igazgatója volt. Eredményes vállalkozásai hasznából Magyarországon kívül Ausztriában, Csehországban és Morvaországban is nagy kiterjedésű földbirtokokat vásárolt. Hamarosan Ausztria leggazdagabb bankárjaként tartották számon, s egyben a Habsburg Birodalom egyik legnagyobb földbirtokosa is volt. Hatalmas vagyona jelentős részét jótékony alapítványokra fordította, a magyar és a görög tudomány és művelődés intézményeit egyaránt támogatta. Számos görög és török rendjel tulajdonosa volt, 1839-ben a nagy dunai árvizet követően Szeged és Buda egyaránt díszpolgárává választotta. Szeged városának oklevele fontos érdemeként említi a „himi kereskedelem nagyobb virágzása" érdekében végzett tevékenységét, a dohánytermesztés fellendítését, s az 1838-as dunai árvíz károsultjainak nyújtott segítségét. 4 2 Magyarországi tevékenységei közül kiemelkedik a Lánchíd építése, melynek fővállalkozója volt, s baráti kapcsolat fűzte Széchenyi Istvánhoz. 1832-ben Sina György és János bárói címét az uralkodó Magyarországra is kiterjesztette.'" A rendkívül díszes címerképben (6. kép) fontos szerepet kap a gyapotfa, melynek virágzó ágát arany oroszlán tartja. Emellett a címerábrázolásoknál szokatlan természeti kép, a háborgó tengerből kiemelkedő szikla is bizonyára a veszélyektől sem mentes kereskedői életformára utal. 1 4 6. kép A Sina család bárói címere MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR, KIRÁLYI KÖNYVEK LXV. 896. V. "HORVÁTH Endre: Á2 ujgörögök. Bp., I943. 58-59.pp., NAGY Iván: Magyarország családai cztmerekkel és nemzékrendi táblákkal. X. kötet, Pest, 1863. 208-210. pp. «OL Királyt Könyvek LXIV. 20. p. 4i ÁLDÁSY A. - CZOBOR A. 1940. 6. k. 336. p. v Csongrád Megyei Levéltár. Szeged város tanácsülési jegyzőkönyve. 1839. 572. sz. 4>OL Királyi Könyvek LXV. 896. p., KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok. IX. Bp., 1915. 373. p. 44 A címerről bővebben: PAPP I. 2002. 24-25. pp., KERÉNYI B. E. 2003. 11-13. pp.
