Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
Basics Beatrix: A Sina család ábrázolásai
A S/NA CSALÁD ÁBRÁZOLÁSAI 63 BASICS BEATRIX A SINA CSALÁD ÁBRÁZOLÁSAI A Sina család talán legismertebb tagja az a báró Sina Simon (1801-1876), akit a 19. század egyik legbőkezűbb mecénásaként ismerünk, nemcsak kulturális, hanem gazdasági, emberbaráti célokra adakozó mágnásként, aki apja, Sina György hasonló tevékenységének méltó folytatója. Külön kiemelhetjük a kialakulóban lévő nemzeti intézmények - a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, a Magyar Tudományos Akadémia - létrehozásában, fejlesztésében, fenntartásában játszott igen jelentős szerepét. Nem véletlen tehát, hogy a korszak kiváló és kisebb tehetségű művészei egyaránt készítettek róla portrékat. Mint megrendelő és műpártoló is jó érzékkel foglalkoztatta és támogatta a legjohb művészeket. Barabás Miklóssal ugyanazon évben születtek, s az 1835-ben Pesten letelepedő művész műveinek saját maga számára vezetett jegyzékéből tudjuk, hogy a Sina család tagjairól készített festményeket, grafikákat.' Elsőként talán az apa, Sina György emlékét megőrző hatalmas kompozíció, „A Lánchíd alapkőletétele" említhető. Bár vázlatokat az 1840-es évek elejétől készített Barabás, az olajfestmény változat csak 1864-ben készült el. 2 Ezt már Sina Simon rendelte meg, s a Történelmi Képcsarnok gyűjteménye őriz egy magyarázó tusrajzot, amelynek segítségével az ábrázoltakat lehet azonosítani. Sina György Ürményi Ferenc, József nádor és Széchenyi István körében, a középső csoportban jelenik meg. A reformkor végének legfontosabb eseményét megörökítő kép egyúttal a korszak kiemelkedő államférfiainak, főurainak, művészeinek, közéleti személyiségeinek reprezentatív csoportportréja. Sina Simon legkorábbi ismert arcképe nem magyar művész munkája, hanem azé a Josef Kriehuberé (1800-1870), akit a bécsi biedermeier egyik legkedveltebb festőjeként tart számon a művészettörténet. Hasonlóan Barabáshoz kora és hazá1 BARABÁS Miklós önéletrajza. A bevezetést írta és jegyzetekkel ellátta Bíró Béla. Kolozsvár, 1944. 2 A Lánchíd alapkőletétele. 1864. Olaj, vászon, 275 x 397 cm, It.sz.: 120, Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok (a továbbiakban MNM TKcs) A Lánchíd alapkőletétele. 1842. Papír, akvarell, 262 x 338 mm, lt.sz.: 578, Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum
