Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)
G. Merva Mária: Sina György-e Jókai aranyembere?
S/NA GYÖRGY-E JÓKAI ARANYEMBERE. 7 75 körök nyílnak meg előtte, befolyást gyakorol a gazdaságpolitikára. Wodianerrel, Rotschilddal, Pereiraval, Arnsteinnel, Biedermannal állt egyszinten a bécsi Sinabankház, melynek főnemesek voltak adósai. Timár Mihály arany ember volt abban az értelemben is, hogy szívesen adakozott, segített a szegényeken. Akárcsak a Sinák, Timár is nemesi tetteket tudott csatolni a nemesi névhez: kórházat alapított a város szegényei számára, ösztöndíjat létesített a protestáns tanodában, az ezüst áldozókehely helyett aranyat csináltatott az egyháznak. Vargatallért osztogatott házában a koldusoknak, gondoskodott az özvegyekről és árvákról. Sina György-e tehát Jókai aranyembere? Az író természetesen több valóságos személyből gyúrta össze a regénybeli figurát. A gazdag ember arcképének megrajzolásához Domonkos Jánostól, illetve a róla szóló legendából is kölcsönzött az író, de sokat merített a Sina család történetéből is. A család meggazdagodása, az osztrák birodalomban befutott rendkívüli karrierje, integrálódási kísérleteik a magyar társadalomba feltétlenül minta volt Jókai számára Az arany ember írásakor. Szörényi László megfogalmazása szerint Jókai annyira iszonyodott a kapitalista fejlődéstől, hogy minden hősét elmenekítette valahová, rendszerint egy létező vagy kitalált szigetre. 1 4 Az arany emberben a menekítés dramaturgiáját a pénzvilág spekulációitól való megcsömörlésre és a lopott pénz miatti lelkiismeretfurdalásra építette fel. Ehhez feltétlenül Sina György sejtelmes és mesés meggazdagodásának a története adta az ötletet. A regény végkifejlete, Timár Mihály tetszhalála és elrejtőzése a Senki szeigetén ugyancsak hasonlít a Sina család történetére. A konfliktusok elkerülésére, a problémák megoldására a Sinák is a menekülést választották: sikertelen asszimilálódási kísérleteik után visszahúzódtak és kivonultak Magyarországról. A gödöllői kastélyt eladták egy belga banknak és Görögországban folytatták mecénási tevékenységüket. 1 5 »SZÖRÉNYI László: Mítosz és utópia Jókainál. In: „Multaddal valamit kezdeni". Tanulmányok. JAK füzetek 45. Bp., 1989. 141. p. » KEREN YI B. Eszter: Az arany ember. A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia, Sina Simon. Kiállítási katalógus. Gödöllő, 2003. 34. p.
