Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Czeglédi Noémi: Egy ügyész élete a XIX. századi gödöllői uradalomban

EGY ÜGYÉSZ ÉLETE A XIX. SZÁZADI GÖDÖLLŐI URADALOMBAN 62 Állását 1870-ben veszítette el, ekkor menesztette Beniczky Ödön jószágigazgató. Farkas József megállapítása szerint ennek fő oka az lehetett, hogy tisztségét az állam által meg nem vásárolt területeken megtartotta, így vitás ügy esetén nem lehetett elfogulatlan.

2

4 Ügyvédként egyéb megbízásai is voltak: például a bujáki Esterházy-uradalonr számtartója, illetve főbérlői keresték meg. Természetesen rokonainak (Komáromy, Sebestyén család) peres ügyeit is ő intézte. Ezekben ügyvédként, felperesként egyaránt szerepelt. A fennmaradt források töredékessége miatt felmentése utáni pályájáról csupán néhány adat áll rendelkezésünkre: 1878-ban belépett a pesti ügyvédi kamarába, melynek 1895-ig tagja maradt.

2

5 Eletének utolsó évei a Szent János utcai házban teltek. A felesége halálát követő esztendőben (1897-ben) még eladta a házhoz tartozó telek egy részét. 1897. április 27-én követte feleségét a sírba. A család tagjai és leszármazottai a Gödöllői katolikus temetőben nyugszanak. Bartal János életének és pályafutásának behatóbb tanulmányozása uradalomés jogtörténeti szempontból egyaránt érdekes. Ugyanakkor kiemelkedő fontosságú a helytörténetírás számára. »FARKAS J. 2002. 24. p. 2

5 Magyarországon az ügyvédi kamarák 1874-ben területi alapon szerveződtek meg.