Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Kerényi B. Eszter: A Sina család Gödöllőn

49 A SÍN A CSALÁD GÖDÖLLŐN /CERÉNYI B. ESZTER A SINA CSALÁD GÖDÖLLŐN Az eladósodott s így zárgondnokság alá helyezett gödöllői, hatvani, debrőkompolti és bajai uradalmakat 1850. november l-jén mentették fel a zárgondnokság alól, és még ebben az évben III. Grassalkovich Antal leányági leszármazottjától, gróf Viczay Károlytól báró Sina György vásárolta meg 6.900.000 forintért.

1 Sina György a többi birtokvásárláshoz hasonlóan valószínűleg csak egy egyszerű befektetést látott a gödöllői uradalom megvételében. A későbbiekben azonban fia, Sina Simon terveiben hasonló helyet foglalhatott el a fővároshoz közeli rezidencia, mint amilyet a Bécs melletti családi központ, Rappoltenkirchen jelentett Ausztriában. Sina György nem cáfolva rá jó üzleti érzékére, hamarosan nyereségessé tette az uradalom gazdálkodását. Miután több jelentkező terveit is megvizsgálta, az uradalom és tulajdonképpen az összes magyarországi birtokának teljhatalmú kormányzójává L

its Antalt választotta, ki azelőtt báró Hunyady tiszttartója volt. Lits ígéreteihez híven nagy erővel látott munkához Gödöllőn: tavakat csapoltatott le, réteket beszántatott, erdőket ritkíttatott. A bevételek soha nem látott 4 százalékos hasznot hoztak.

2 Később Sina Simon nagy mértékben kedvezett Gödöllőnek azzal az intézkedéssel, hogy a kettős uradalom központja a városban volt

3, mesterembereket tartott itt, akik innen jártak a majorokba a munkák elvégzésére, mivel a báró mindent az itteni munkásokkal készíttetett, és támogatta a helyi iparosokat.

4 A fellendülésben nem kevés szerepet játszott az a tény, hogy a báró alkalmazottai húzták a legjobb fizetést az országban, és a nyereségben is érdekeltté tette őket

5, nem mondva le a szakmai továbbképzésükről sem: minden gazdatisztének előfizetett a Gazdasági Lapokra.

6 Ezzel nemcsak a gaz1 HISTÓRIA DOMUS. A Római Katolikus Egyház könyve, 1850. 2 ODROBENYÁK János: Gödöllő hajdan és most. Budapest, 1875. 151. p. 1 ODROBENYÁK J. 1875. 153. p. 4 ODROBENYÁK J. 1875. 151. p. 4 BERENTE István: Tanulmányok Gödöllő és környékének történetéből. Kézirat, Gödöllői Városi Múzeum, Itsz.: H 198., 190. p. 6 Szerkesztette: Korizmics László. Hölgyfutár, 1856. december 31. 1145. p.