Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Deák A. András: Sina György és a reformkori magyar vízszabályozások

40 SIN A GYÖRGY ÉS A REFORMKORI MAGYAR VÍZSZABÁLYOZÁSOK 40 Azért, hogy biztosítsák magukat, egy kemény szankciót is beépített Kovács Lajos a tervezetbe, miszerint azon birtokost, akin másodízben kell a törlesztési részletet bíróilag behajtani, kötelezzék az egész hátralevő tőke kamatostul való befizetésére. A fizetni vonakodókon tartozásukat az erre a célra felállított Nádori Bíróság vasalná be. Sinának és társainak ez sem volt elegendő. Még kormánygaranciára is szükségük volt." Ezt az az összeg képezte, amit az állam a sóalapból a szabályozások támo­gatására biztosított. Széchenyinek ugyanis sikerült a kincstárból 100.000 Ft-ot szerezni, amit két évre elosztva vehettek fel, a Tisza-szabályozás idejére pedig minden évben 100.000 Ft-ot a só felemelt árából. Egyidejűleg a császár felhatal­mazta a Magyar Kamarát és az Udvari Kamara elnökét, hogy a Tiszavölgyi Társulat számlájára felveendő megalapozott hitelre és a kamatokra megfelelő állami garanciát vállaljanak. A történelem az aggályoskodó bankárokat igazolta. 1 2 A garancia sokak szemében így is gyűlöletesnek tűnt Nem volt a Tisza mentén olyan gyűlés, melyen e körül a téma körül ne lángol­tak volna fel a szenvedélyek. Példaként álljon itt a bodrogköziek 1846. szeptember 6-án tartott társulati ülése. Ok a garancia eszméjét önkénynek és az ügy akadályának tartották. Volt, aki csak akkor mutatkozott hajlandónak azt elfogadni, ha előbb látja a tervet, a költségvetést, a birtokok felértékelését és a megállapított fizetési „kulcsot"." Bár elvileg igaza volt, gyakorlatilag „teljesíthetetlen feltételeket szabott..."." Ellenállásu­kat is csak a kényszer törte meg, mivel a szatmáriak a maguk oldalán már elkezd­ték építeni a töltést. így ha nem lépnek, rájuk terelődik a Tisza árja. Hasonlóan vélekedtek a Zempléni 1 5, az Ungi és a többi társulatokban is. 1 6 A szabályozás szervezőinek keményen meg kellett küzdeniük, hogy a garancia eme válfaját elfogadják. „Magam is három éjszakát nem töltvén már az ágyban - írja Szentiványi Vince -, annyira elerőtlenedtem, hogy a nyugalom után vágyakozom...". 1 7 Mégis megszületett a Kölcsönszerződvény. E szerint: - A társulat elnöke és igazgatója köteles volt megjelölni, hogy milyen rész­letekben, hol és mikor akarja az összeget felvenni. 1 1A Tisza-szabályozás időtartamára a sóalapból biztosított évi 100.000 pft-nak szánták ezt a funkciót. 1 2 Az 1848-49-es szabadságharc következtében a Tisza-szabályozási munkák elakadtak, a szervezetek széthullottak. A Bach-kormánynak mégis a legelső intézkedései közé tartozott, hogy a Tisza-szabályozást újra szervezze, mivel a bécsi bankárok, akik a kormánynak is hitelezői voltak, érdeke így kívánta. 1 1 Az ármentesített terület minden holdjára egységesen 1 pft-ot vetettek ki minden differenciálás nélkül, amit azon­ban később bíróság útján igazítani lehetett. H MOL N 22. 100. Cs. No. CXXXVIII. Szentiványi Vince levele a nádorhoz. Sátoraljaújhely, 1846. szeptember 18. 1 5 MOL N 22. 100. Cs. No. CXXX1. Szentiványi Vince levele a nádorhoz. Sátoraljaújhely, 1846. szeptember 4. >0 MOL N. 22. 100. Cs. No. CXXX1V. Szentiványi Vince levele a nádorhoz. Fényes Litke, 1846. szeptember 10. " MOL N. 22. 100. Cs. No. CXXXVIII. Szentiványi Vince levele a nádorhoz. Sátoraljaújhely, 1846. szeptember 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom