Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra ikonfestészete a Sinák korában

28 A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKON FESTÉSZETE. 28 Mária Terézia királynő 1774-ben kiadott rendeletében Hűségeskü letételére kötelezte a Birodalom területén élő görögöket.

2

1 A királynő szándéka az volt, hogy a további jelentős görög tőkekiáramlást megakadályozza, ezért elrendelte, hogy a Birodalom területén élő görög kereskedők kötelesek hűségesküt tenni, máskülönben el kell hagyniuk az országot. A török alattvalói státusról történő lemondás és a Birodalombéli illetőség fölvétele egyet jelentett a török alattvalókat megillető kedvező vámtarifák, azaz a kedvező kereskedési lehetőségek elveszítésével. Ezt követően a Magyarországon élő görögök száma lényegesen csökkent, hiszen csak azok a görögök maradtak itt, akiket családi kapcsolataik itt tartottak, vagy olyan természetű gazdasági érdekeltséggel (bolt, mészárszék, legelő stb.) rendelkeztek, amely működtetése Magyarországhoz kötötte őket. A Hűségeskü asszimilációt gerjesztő hatását az 1781-ben kiadott Türelmi Rendelet még fölerősítette azzal, hogy különböző jogokat

2

2 biztosított a Birodalomban élő nem katolikus hitű alattvalóknak. A Hűségesküvel kezdődően tehát a Magyarországon maradt görögök asszimilációs folyamata jelentős mértékben fölgyorsult. Egyrészt, megszűnt a közvetlen és állandó kapcsolat az óhazával, hiszen a Birodalom területén kereskedő családfő ezután nem utazgatott haza rendszeresen az óhazában hagyott családjához. Nem működhetett már tovább az olyan társas vállalkozási forma sem, melynek keretében az egyik kereskedő állandó jelleggel Magyarországon tartózkodva árult a boltban, míg a másik folyamatosan úton volt és behozta az árút az óhazából, vagy azon keresztül. Nem volt már mód arra, hogy az anyaországból liturgikus tárgyakat hozzanak be, vagy az óhazával aktív kapcsolatot tartva, onnan mestereket hívjanak be, mint korábban Georgioszt, Mitrofant, a moszchopoliszi festőket stb. Másrészt, a magyar házastárs, a szűkebb családi környezet és a távolabbi magyar rokoni kötelékek mindenképpen az itt maradók beolvadását segítették elő. Igen szemléletesen utalnak ennek a folyamatnak egyik tényezőjére, az anyanyelv háttérbe szorulására, a görögök számára a 18. század végétől már nem anyanyelven, hanem magyarul kiadott imádságos könyvecskék.

2

3 Az élet minden területén tapasztalható asszimilációs folyamat természetszerűleg nyilvánult meg az egyházművészetben. A festészeti asszimiláció — irányultságát tekintve — különleges. Milyen művészettel kívántak azonosulni a hazai görögök? Nem azzal a magyar művészeti közeggel, amely közvetlenül körülvette őket, hanem a korabeli osztrák, bécsi fes2

1 Egy miskolci polgár, Polizu György által tett hűségeskü szövegét közli Szendrei (SZENDREI János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata I-ÍV. Miskolcz, 1886-1911. 596-597. pp.) hivatkozva: NAGY M. 1998. 32. p. 2

2 Legális földvásárlási, hivatalviselési stb. jogok. In: MAGYAR TÖRVÉNYTÁR, 1901. 2

3 Az anyanyelv elfelejtésének gondolatát szépen fejezi ki az 1791-ben Miskolczi Miklós által kiadott [gaz vallástétele a Napkeleti Közönséges Ekklésiánalt, amelly Görög nyelvből Magyar nyelvre fordíttatott Miskolczi István által. c. könyv előszava: „Még akik Görög Szüléktől származtunk is, nem lehetünk mind olly szerentsések, hogy írás és Könyv szerént érthetnék ezen nyelvünket. Sokkal inkább nem értik hát Gyermekeink, kik Magyarok között nevelkednek, és Magyar Oskolákban taníttatnak...". Más, görögből fordított egyházi könyvekre is utalóan közli: Az orthodox kereszténység, szerk. D. Dr. BERKI Feriz: Budapest, 1975. 129-135. pp.