Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Nagy Márta: A magyarországi görög diaszpóra ikonfestészete a Sinák korában

A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKON FESTÉSZETE. 21 N AGY MÁRT

A A MAGYARORSZÁGI GÖRÖG DIASZPÓRA IKONFESTÉSZETE A SLNÁK KORÁBAN (AZ ASSZIMILÁCIÓ KÉRDÉSEIRŐL A MŰALKOTÁSOK TÜKRÉBEN) A Magyarország területén megtelepedett görög diaszpóra egyházművészeti (így ikonfestészeti) emlékei négy évszázadból, a 17. századtól kezdődően őrződtek meg. A diaszpórában élő nemzeti kisebbségek művészetének meghatározó kérdése az, hogy a művészeti hagyatékot alkotó tárgyak hol készültek: importálták az óhazából, vagy már a választott új hazában készítették őket, illetve ezzel szoros összefüggésben: az új hazában megalkotott műveken milyen hatások dominálnak: az óhazából származók vagy helyiek, vagyis az adott mű a diaszpóra anyaországbéli nemzeti művészetének vagy a második haza nemzeti művészetének képezi-e elsődlegesen a részét? E két kérdésre adott válaszok (több más szempont figyelembevétele mellett) meghatározzák az adott közösség művészetének korszakolását. Ennek megfelelően a magyarországi görög diaszpóra ikonfestészeti emlékei négy, egymástól jól elkülönülő szakaszra oszthatók. 1.17. század. A korszakból ránk maradt nagyon kevés műalkotás - a tranzitkereskedést folytató görög kereskedők által - az anyaországból hozott, importált darab. Ezek természetszerűen a görög óhaza korabeli egyházművészetének sajátosságaival rendelkeznek (Georgiosz zograf például a krétai festőiskola stílusában dolgozott

1 stb. - 1. kép). 1 Lázár föltámasztása c. ikonja a komáromi (Szlovákia) ortodox templomban található. Közli: NAGY Márta: A magyarországi görög diaszpóra egyházművészeti emlékei l. Ikonok, ikonosztázitmok. Debrecen, 1998. Kat. 8.; Georgiosz zograf munkáiról: NAGY Márta: Georgiosz zograf ikonjai a komáromi szerb templomban. In: Limes (Komárom-Esztergom Megyei Tudományos Szemle) 4- Szerk.: VIRÁG Jenő, Tatabánya, 1992. 19-28. pp.