Kerényi B. Eszter (szerk.): A Sina család Magyarországon (Gödöllői Múzeumi Füzetek 6. Gödöllői Városi Múzeum, 2004)

Papp Izabella: Görög nemesek Magyarországon

14 GÖRÖG NEMESEK MAGYARORSZÁGON Avakumovics Pál és családja 1791-ben kapott nemességet II. Lipót császártól." A család összetétele jól példázza a görögök új hazába történő beilleszkedésének kü­lönféle útjait: Pál mint aradi görög nem egyesült püspök az egyházi tudományok terén szerzett érdemeket, testvére, István temesvári püspök volt. János a ki­kindai kerület főbírája, György szentendrei szenátor, míg a Lázár nevű családtag megmaradt az ősi foglalkozásnál, a kereskedésnél.' 4 A görög nemes családok külön csoportjába sorolhatók azok a pesti görögök, akik már nagykereskedelemmel foglalkozva a vállalkozók előfutárainak is tekinthetők. 1' Ok a Balkánról a XVIII. század végén bevándorolt textilkereske­dők leszármazottai voltak, általában a második-harmadik generáció képviselői. A francia háborúk idején a kereskedésből és hadi szállításokból gyűjtött jelentős vagyonukból nagy értékű belvárosi ingatlanokat vásároltak. 1 6 Kereskedelmi tevékenységüket a nemesítés után is folytatták, sőt ezt követően tértek át a nagykereskedelemre, emellett igen komoly jövedelmet jelentett számukra az ingatlanok bérbeadása. Közéjük tartoztak többek között a Takátsy, Vrányi, Grabovszky és Derra család tagjai, akik már külsőségekben és életvitelben is igyekeztek alkalmazkodni a magyar arisztokraták életmódjához." SINA GYÖRGY ÉS SINA SIMON A görögök nemesség-szerzésének előzőekben bemutatott lehetséges módjai mintha összegződnének a Sina család sokrétű tevékenységében és érdemeiben, mellyel a nemesi, majd a bárói rangot kiérdemelték. A család a kereskedelméről és kézműiparáról híres észak-görögországi Moschopolis városából származott. 1" Már az őseik is kereskedéssel foglalkoztak, ezzel alapozták meg vagyonukat. Az albán, majd török pusztítás miatt szülőföld­jük elhagyására kényszerültek, de ezt követően is sokáig megmaradt kapcsolatuk az anyaországgal. Közben kiépültek nyugati kereskedelmi kapcsolataik, első­sorban Bécsben és Pesten kereskedtek. Idősebb Sina Simon 1798-tól már önálló céget alapított Bécsben, s hamarosan a Habsburg Birodalom legfontosabb ga­bona- és gyapjúszállítója, emellett jelentős bankára lett a család. A XIX. század elején Magyarországon földbirtokokat vásárolt, közben egy bécsi gyapotkereske­dő ház megbízottjaként közvetítette a szülőföldjén gazdagon termő gyapotot a »OL Királyi Könyvek LV. 769. p. » ÁLDÁSI A. - CZOBOR A. 1941. 7. k. 263-264. pp. » BÁCSKAI Vera: A vállalkozók előfutárai. Bp., 1989. 127-140. pp. 3 6 A XIX. század elején a Lipótváros legszebb házai és a Vörösmarty tér keleti felének egész házsora görögök tulaj­donában volt, itt állt Sina György egyik háza is. FÜVES Ödön: Pesti görög háztulajdonosok. In: Antik Tanulmányok. XVIIA. Bp., 1970. 50-51. pp. »Címerképeik leírása: PAPP I. 2002. 30-33. pp. 3 8 A Sina család történetéről, magyarországi tevékenységéről bővebben: KERENYI B. Eszter: Az arany ember. A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia Sina Simon. Gödöllő, 2003.

Next

/
Oldalképek
Tartalom