Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Jegyzetek

tán dolgozta fel kiváló tanulmányában, az ide illő részeket tőle idézem. L. SZILÁRDFY ZOLTÁN 1997b. 52—57. 6

1 Uo. 54-55. 6

2 Uo. 55. Gödöllő- református templom 6

3 INVESTIGATIOS MAGISTRATUELIS 1775—1776. 11—12. M Gedellői Katalin, azaz Chaterina de Gedellew pere a leány negyedért. Országos Levéltár Dl. 30—32. Először idézi: BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ 1938. 301. 6

5 In MEZŐSI KÁROLY 1939. 15. 6

6 FÖLDVÁRY LÁSZLÓ 1898.1:274. 6

7 A CANONICA VISITATIO TÁRGYAIRA VALÓ FELELETEK. 1819. 1. 6

8 Felirattal. 6

9 INVESTIGATIO MAGISTRATUELIS 1775—1776. 5—6. Virágh Mihály a „Duna mellyekin Helv. Confession lévő Ekklésiának Superintendense" 1775. szeptember 16-án kelt levelében szintén tanúsítja a vármegyének, hogy „Anno 1652. Gödöllei helv. Conf. lévő Ekklésiában Ordinarius Prédikátor volt Nemedi Mihály." In ARCHÍVUM AGENTIALE B/61., G/6 1:243. 7

0 LAMPE, FRIDRICH ADOLF 1709. 650-651. 7

1 A madár az önfeláldozás ősi szimbóluma: a régiek azt hitték, hogy saját vérével táplálja fiókáit. A téves megfigyelésnek az volt az alapja, hogy a fiókák anyjuk csőre alsó kávájának bőrzacskójából fogyasztják a visszaöklendezett, félig megemésztett táplálékot. A legenda nyomán azonban a középkor óta a pelikán keresztyén szimbólum, Jézus jelképévé vált. A pecsét tulajdonképpen ovális babérkoszorú, s körirata révén határolt középső mezejében látható a fészkén álló, jobbra néző, melltollait tépő pelikán. A madár képe az 1768 és 1861, valamint az 1861 és 1876 között használatos pecsétnyomón is feltűnik. Nem hiányzik a város legújabbkori címeréről sem. L. HORVÁTH LAJOS 1982. 114-115., 288-289. 7

2 BÁTHORI GÁBOR 1893. 324. 7

3 Kisebb templom. 7

4 MATRICULARIS KÖNYV 1722. 7

5 Ügyanaz a személy, Pest megye alispánja, aki 1654-ben kelyhet adományozott a gödöllői eklézsiának. 106