Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)
Szentegyházak - Sződ
Migazzi Kristóf váci püspök szentelte fel. Első plébánosa Szojkovics János volt 1762 és 1768 között. Halála után végső nyughelye a templom kriptája lett. A templom jeles dátumai közé tartozik 1768, amikor „tizenkét váltós orgonát szereltek fel. 1817-ben kifestették a templomot, lehetséges, hogy freskók is készültek. A templomban 1781, 1848, 1853, 1854 folyamán voltak tűzvészek. Különösen súlyos károkat okozott az 1848. évi, amikor harangjai is megolvadtak, és a templom súlyosan megrongálódott. A tűzvészt nem a szabadságharc eseményei okozták. 1833-ban emelték a márványból készült oltárt, amit 1905-ben bontottak le." 24 7 Grassalkovich saját emlékezetét is igyekezett megörökíteni és maradékaira hagyni. A templomnak keskeny a főhomlokzata, s egyetlen homlokzati tornya tör a magasba. A homlokzat és a torony tengelyének közepében áll a vörös márványból rakott főbejárati ajtó. Felette faragtatta ki ugyancsak vörös márványból családi címerét. Soroksár népessége nagy tisztelettel övezte Nepomuki Szent Jánost. Szobrot állítottak neki a hajdani Grassalkovich utca végén, a Gyáli-patak partján. 24 8 „A soroksári hívek nyolc nappal május 16a 24 9 előtt minden este hét órakor elmentek a Szt. János-szoborhoz, és ott litániát tartottak. Elimádkoztak öt miatyánkot és öt üdvözlégyet. Majd május 16-án a fent említett imádságuk után elénekelték még a Grosser Gott wir loben Dich kezdetű éneket is." 25 0 Sződ A Grassalkovich által létrehozott szakrális térben jelentős helyet foglalt el Sződ, sőt még a régiségben is az volt, ugyanis már az 1330-as években templomos helyként emlegették. Későbbi fontosságát és kiemeltségét az ötezer forint költségen alapjaiból újjáépített Szent Magdolna védnöksége alatt álló temploma, valamint emeletes parókiája támasztja alá. A török alatt lakossága reformátussá lett. A török félhold leáldozása utáni időkben készült Pongrácz-féle térképen is templomos helyként szerepel. Az 1734. évi összeírásban kőtemplomáról szólnak. Azt írják róla, jó az állapota, csak a teteje szorul javításra. Az egyház felszereléséhez tartozott egy aranyozott réz kehely, egy réz ciborium, volt három kazulája és egy albája. A XVIII. században a település ura a Madách család volt, 81
