Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Máriabesnyő

halála után is szigorúan betartották azokat, ugyanis figyelmeztették a cselédeket, hogy a parancsolatokat, ha „valamelyik elmulasztja, azonnal Besnyőről kitudatik." 23 1 Ahogy nőtt a „Népnek ájtatos buzgósága, s gyakorlása," neve­kedett, kialakult a zarándoklat máig alig változott rendje. 23 2 Amint a csoport tagjai belépnek a templomba, kezdetét veszi a népi ájta­tosság, a beköszöntő, amely többnyire ponyvái eredetű ima vagy imák elmondásából áll. Ezt követi az oltárkerülés, amelynek sza­bott rendje van: a jobb, tehát a leckeoldalon indulnak el, az oltár szélét megcsókolják, pénzt tesznek le, majd az evangéliumi, bal ol­dalon jönnek ki. A XIX. század derekán előbb a férfiak léptek a templomba, csak utánuk jöttek az asszonyok. Az ájtatos cselekede­tek közül régtől fogva honos a mosdás: a közeli patak vizében a fejfájósak mosdanak, vagy azok végzik ezt a kultikus cselekményt, akiknek valamilyen testrészük fáj. Sőt ittak is belőle, akárcsak a kolostorudvar Szent Konrád-szobrával ellátott kútjának vizéből, ame­lyet gyógyító erejűnek tartottak. Palackokban hazavittek belőle ­szenteltvízként használták. A forrásvízzel végezték a búcsúkeresz­telést is. Aki először érkezett Besnyőre, már választott magának bú­csúkeresztanyát, aki megérkezés után az illető arcát szertartásosan megnedvesítette forrásvízzel. Gyakori eseménye volt a búcsújárás­nak a keresztbúcsú: „kimentek a kolostor végén húzódó temetőbe, s itt megkerülve a keresztet, énekelnek. Másik formája, hogy a bú­csúvezető körül formálnak keresztet, ennek négy ágán egy-egy em­ber áll égő gyertyával, s így énekelnek." 23 3 Az offerálás szokása gyakorlatilag egyidős a búcsújárás megho­nosodásával. Csak II. József egyházakat sújtó rendelkezései követ­keztében szorult vissza, majd utána egészen a második világhábo­rúig megint 23 4 a legkülönfélébb tárgyakkal offeráltak: testrészeket, emberalakokat, sőt a legöregebbek visszaemlékezései szerint még állatokat is, valamint gyertyát ajándékoztak. Anyaguk viasz, ezüst és arany volt. A főoltárra helyezték úgy, hogy észrevétlen marad­jon, s a pap misét mondjon felettük, ami által a felajánlót elkerüli a betegség, illetve kórjából kigyógyul. A második világháború után már csak a misestipendium és a gyertyagyújtás maradt meg egyedüli offerálásul. A kolostor újbóli, 1990. évi megnyitását követően azonban megint megjelentek az 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom