Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Máriabesnyő

ményeként a gróf a szobor számára kereszttel megjelölt ezüstsze­lencét 19 6 készíttetett kristályüveg előlappal. A szobrocska belehelye­zése után Migazzi lepecsételtette, és a szekrényke hátlapjára latin nyelvű igazoló szöveget vésetett. 19 7 A Mária-szobrot a grófnő a kastélyba vitette. A jobb szárny föld­szintjén a tiszti ebédlő melletti szobát házi kápolnává alakíttatta, s „abban tartatván e kisded szobrot és abban idő előtt Bécsből leérke­zett s a várkastélyban tartózkodott három kapucinus atya misézvén mind addig, míg a besnyői kápolna és az említett atyák residentiája elkészíttetett..." 19 8 Az emlegetett háromszáz éves templomromok előtörténetéhez tartozik, hogy Besnyőt IV. Béla 1249-ben a hatvani premontrei rend­nek ajándékozta. Ha már volt temploma, azt nyilván azonnal birto­kukba vehették, ha nem, akkor ezen a helyen ők építhették meg Istennek hajlékát. Későbbi híradás csak 1468-ból való, amikor hat­vani Mátyás özvegye elfoglalta a települést. Nagy és szép hely le­hetett, ugyanis 1492 óta vámszedő pont. 19 9 Még 1562-ben 8000 ak­cse adót fizetett a töröknek. 20 0 Akkor még állhatott temploma. Csak később pusztulhatott el. 1640-től már pusztaként emlegetik. 20 1 A faragvány a XV. század vége felé kerülhetett a romok alá, amikor Besnyő megsemmisült, s lakatlanná vált. Némely datálás a szobor megalkotásának idejéről túl korainak tűnik. Közülük az egyik XI­XII. századból származó elefántcsontfaragványnak mondja. 20 2 A másik francia eredetűnek tartja, s a XIV. század elejéről származó­nak datálja. 20 3 A premontrei rend is hozhatta magával Németország felől, de teljesen azt sem lehet elvetni, hogy magyar földön farag­ták. A készítés időpontja a XIII. század végére és a XIV. század első fele közötti időszakra eshetett, amikor a magyarországi gótikus stí­lus már virágkorát élte. Az elefántcsont-szobrocska felületképzése, megmunkálása azt erősíti, hogy e korban születhetett. Alsó harmada barnára színeződött az indiai elefántcsonttárgyakra jellemző mó­don. Mind Mária, mind a gyermek Jézus arca lágy modellálású, a román stílus halványodó hatását mutatja. Mária földig érő tunikája azonban szögletesen megtörő, függőleges sípredőkbe van elrend­ezve. Az egész faragvány körvonala szinte teljesen zárt. Ez idáig egyetlen forrás 20 4 sem állapította meg, hogy Magyarország legki­sebb 20 5 kegyszobra tulajdonképpen haut relief. 20 6 Az lehetett a 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom