Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Máriabesnyő

Esztendőben hetedik napján Pünköst havának edgy északa majd két Ezer Német mély földnire Elorváth Országban, Flumens, Terzat nevü városok között az Adriai tenger parttyára viteték." 18 1 Az 1761 -ben elkezdett besnyői kápolna annak a szentély-láncolatnak a kései lánc­szeme lett, amelyről Bálint Sándor azt állapította meg, hogy a XVII. századi Magyarországon egyfajta szellemi védővonalat alkotott. 182 A „csodás" körülmények között előkerült, gyermekét tartó Istena­nyát ábrázoló csontfaragvány azonban e kegyszobornál is nagyobb tiszteletet váltott ki különösen attól kezdve, hogy a település temp­lomában a búcsújárás főszereplőjévé avatta a barokk devóció. En­nek ellenére a tervezeti helyre, „Midőn a besnyői kápolna felépült, régebbi szándékának megvalósításárai 8 3 a stájer kapucinus atyákkal 18 4 az olaszországi Loretóból, ahol a názáreti szent házban a Szent Szűz csodatevő szobrát tisztelik, egy Szűz Mária-szobrot hozatott. E loretói szobor 1 méter magas 18 5 és 45 cm széles, cédrus­fából készült, s teljes hasonmása annak, amelyet Loretóban tisztel­nek, és amelyhez hozzá is érintették. Miután a szobrot értékes ruhá­val feldíszítették, s úgy a Szent Szüzet, mint a karján ülő kis Jézust aranyozott ezüstkoronával megkoronázták, 1761. augusztus 14-én az elkészült új kápolnában üveg alatt 18 6 köztiszteletre kitették." 187 Másnap, Nagyboldogasszonykor Salbeck Károly váci segédpüspök szentelte fel a loretói kápolnát, s Szűz Mária mennybemenetelériek napját búcsúnapul rendelte. A főpapi misén azonban már az oltáron állt a kastélyból kihozott csont Mária-szobrocska is. A hívek által a megfeketedett cédrusfa miatt Szerecsen Máriának elnevezett lore­tói kegyszobor részletei kevésbé kidolgozottak, kivéve Mária s Jé­zus fejét, mivel eredetileg is öltöztethetőnek szánták. Egészen ad­dig, míg II. Józsefbe nem tiltotta a templomok szobrainak öltözte­tését, vagy tíz öltözet ruhája 18 8 volt Máriának. Ezek mind elkallód­tak, tönkrementek. A besnyői kapucinus rend 1950-ben megszűnt, csak újjáalakulása után, 1990-ben került ismét ruha Máriára. Az ere­deti loretói Mária-szobor öltözetét vették mintául, és régi miseru­hák felhasználásával készült el, amelyet féldrágakövekkel és kisebb arany offerokkal díszítettek. A besnyői loretói kápolna eredeti oltá­rát 1784-ben II. Grassalkovich Antal a bajai plébániatemplomnak ajándékozta. 18 9 1990-ben a kapucinus rend az imakórus ajtaja előtti oltárt visszaadta a pannonhalmi bencéseknek, és helyére a Kosdról 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom