Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Szentegyházak - Gödöllő - református templom

régiek tették, emlékezet okáért a kései maradékoknak írásos üzenetet hagytak. Az építés óta eltelt 250 esztendő átalakításai nyomot hagytak mind a templom külső, mind belső képén. A templombelső már semmivel sem emlékeztet a múltra. Födémje sík, s teljesen megújított. Bejárati ajtaja záróköves, kosáríves. Egyetlen homlokzati középtornya őriz még némi barokkos jegyeket. Ezek közül leghangsúlyosabb a barokk ívelésű hagymás toronysisak. Oromfala két oldalt enyhén ívelődik, s a széleken egy-egy rokokó váza áll. A homlokzati és a tornyon levő ablakok félkörívesen záródnak.

11

6 Az egyház úrasztali edényei nemcsak a szertartások részeiként játszottak fontos szerepet a gyülekezet életében, hanem az önazonosságtudat, a „régtől való létezés" kézzelfogható bizonyítékai is voltak amellett, hogy a barokk kor puritánabb szépségeit is megőrizték. Az 1819-es püspöki vizitáció"

7 alkalmával és később is pontos leírás készült a kegytárgyakról. A legrégibb úrasztali edény egy ezüstből készített aranyozott, felfelé szélesedő talpas pohár, amelynek testét „négy nagy hajlott virágszál, pereménél csipkés levélsoros díszítés""

8 ékesíti. Felirata: Anno 1616. Ez a pohár azonban csak a XIX. században került az egyházhoz. A 19 centiméter magas magyar munka keletkezésének időszakát igazából az évszám bevésése ellenére is némelyek a XVIII. század második felére teszik. A már említett kis ezüst tányér, Noszvay Figedy"

9 Mihály özvegyének ajándéka a második legrégibb, 1646-ból való. Közepére az ajándékozó asszony leánykori címerét vésték. A tányért ma is őrzik az egyházban. Átmérője 15 cm. Peremén körbefutó szöveg olvasható: Nehay Nemes Nemzetes es Vitézlő Noszvay Fygedy Myhaly Uram megmaradót Eozvegie nemzetes Vamosy Eorzebeht Aszoninak Isen tistessegere adot aiadekia Anno 1646. Időrendben Stephanus Vámosi de Kürt

12

0 által adományozott, 1654-es datálású talpas kehely

12

1 követi, amelynek anyaga részben aranyozott ezüst. Tagolt, kerek, talpán körbefutó felirat: „Dono de Eclaesie Gödölö Stephanus Wamossi de Kurt 1654." Mesterjegye is van: az FB betűk nyilván Bodzási Ferencet, az 1686 és 1676 között emlegetett rimaszombati ötvöst takarják. Az ón tányérok közül a régebbiek közül való, amelyet felirattal láttak el: Ann 1718 Tiszteletes Marosi Mihály Gödöllei Sz. Eklák 54