Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Barokk kegytárgyak

Barokk templomi építmények a keresztelőkutak: medencéjük márvány, s fölé fából henger alakú palástot emeltek. Gazdagon díszítették aranyozott faragásokkal. Csúcsukra szoborkompozíció került: Szent János megkereszteli Jézust. (Gödöllő, Soroksár) Az apróbb kultikus tárgyak közül kevés maradt meg I. Grassalkovich Antal korából: a thuribulumok

2 három láncon függő, áttört díszítésű fém edénykék, melyben a tömjénezéshez szükséges parazsat helyezik el. A negyedik lánc segítségével felemelhető a fedele, hogy tömjént lehessen szórni az izzó parázsra. A füstölőedény tartozéka a hajócska alakú kis navikula: fedeles, nyitható fémedényke a tömjén tárolására. Belőle kanálka segítségével szórják a tömjént a füstölőben elhelyezett parázsra. A pacifikálék a középkor óta a szentmise alkalmakor a békecsók átadására szolgáltak. A barokk ötvösművészek megújított formában tovább készítették. Az ünnepi alkalmakkor tartott - a barokk korban színpompássá vált - precessziókban körbehordozták az Oltáriszentséget, s előtte vitték a keresztet. A XVIII. századból maradt meg egy gödöllői körmeneti kereszt. A gyertya Krisztus világosságát hirdeti az egyházban. Az oltáron elhelyezett két, négy vagy hat gyertyatartóban egyszerre világít és ünnepélyességet fejez ki. A XVIII. századi ötvösök szép barokkrokokó gyertyatartóiból is megőrződött néhány. A könyvben megörökítésre került tárgyak annak a világnak a pompájába, igényességébe, kézművességének remekeibe engednek bepillantást, amelyben a mértani rendet felváltotta a szabálytalanság, s olyan életérzést teremtett, amelyről Szerb Antal azt mondotta, hogy „A középkorban az áhítat váltott ki a lélekből képzeteket, hallucinációkat - most (a barokk elterjedésekor L. K.) a képzetek vannak arra hivatva, hogy áhítatot váltsanak ki. Szélsőséges megfogalmazásban a középkori ember letérdelt, mert áhítatot érzett, a barokk ember letérdel, hogy áhítatot érezzen." 28