Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Grassalkovich-képmások

selni, és azt minden alkalmatosságokban bizonyítani."

3

2 Az „igaz barátság és szívesség" ténylegesen is megköttetett és bizonyítására sor kerülhetett a két férfiú között, akikben közös lett, hogy a magyar kamara függetlenségét lehetőségeikhez mérten mindig védték a bécsitől. Ebből a barátságból származhatott az az ötlet, hogy Festetics Pál úgyszintén mozaikképet készíttetett magáról, mint Grassalkovich, aki haláláig betöltötte a magyar kamara elnöki tisztségét. A keszthelyi főúr tiszteletének jele az is, hogy a kastélyának lépcsőházában kialakított képcsarnokban, a faburkolatba beépítve megtalálható és máig látható Grassalkovich Antal olajjal festett arcképe. Még egy rejtőzködő képről tudunk: a bajai Grassalkovich-kastélyban, amelyet tulajdonosainak halála után városházának alakítottak át, annak a nagytermében „három életnagyságú mesterileg festett arckép volt elhelyezve, Mária Theresia királyné, Savoyai Jenő herceg és Grassalkovics Antalnak arcképe. A két első nem tudni, hová lett, Grassalkovics arcképe ellenben a történelmi társulat múzeumában őriztetik."

3

3 Bajáról Zomborba „össze-visszaroncsolódottan"

3

4 1890-ben került a festmény, aminek több oka lehetett: a zomboriak őrizték emlékezetükben, és nem felejtették el, hogy Grassalkovich idejében, az ő hathatós közbenjárására nyerte el a település szabad királyi város rangját, továbbá Zomborban ő építtette az úgynevezett kincstári adminisztrációs épületet, valamint a sörházat. Ahogy a Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat megszűnt, a képnek nyoma veszett, most is lappang valahol.

3

5 16