Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)

Grassalkovich-képmások

A soroksári római katolikus plébánia ugyancsak őriz templomépíttetőjéről egy félalakos portrét, amely szembetűnően gyengébb kvalitású az eddig említetteknél.

8 A gróf mellén szintén a Szent István-rend csillagját viseli. Az egri Dobó István Múzeumban két Grassalkovich-kép található.

9 Mindkét olajkép alkotója ismeretlen, a XVIII. század közepén festhették őket. Az ovális alakú kép alján szerepel a gróf neve is. Ez hasonlít legkevésbé a többi alkotáshoz. A másik

1

0 díszmagyarban örökítette meg a nevezetes főurat. Egy másik olajfestményen a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményében, az állandó kiállításon szerepel." Publikálatlannak tartják.

1

2 A portrén csípőre tett, illetve asztalon nyugvó kézzel, ugyanabban a díszmagyar viseletben jelenítették meg, mint az Egerben őrzött festményen. A két kép között igen erős a hasonlóság: a lényegi eltérés csak abból adódik, hogy ezen a festményen Grassalkovich Antal a Szent István-rendet is viseli. Elképzelhető, hogy az Egerben őrzött szolgált mintául, „modellül" a lantformájú, egykorú faragott, babérlombos, szalagcsokorral övezett keretben elhelyezett festménynek, melyre már ráfestette az alkotó az időközben elnyert rendjelet is. A múzeum vásárlás révén jutott az alkotáshoz 1975ben, s úgy vélték, hogy Gödöllőről származik, korábban a kastély berendezéséhez tartozhatott.

1

3 Csak annyi igaz, hogy gödöllői volt az eladója.

1

4 Korábban az ostffyasszonyfai Bezerédy család őrizte, s 1940 előtt váltak meg tőle, akkor került Gödöllőre. A kegyúr díszmagyarban megörökített képe a gödöllői kastélykápolnában, a szentéllyel szembeni falon, az oratórium bejárata felett nyert elhelyezést: ovális, babérkoszorús keretben velencei üvegmozaikból rakták össze a képmást. Gödöllő első tudós helytörténésze úgy tudta: „E valódi remekmű Velencében készült, és állítólag 2000 frtba került."

1

5 A kép rokonai a váci székesegyházban függnek: „Migazzi művészi mozaik munká"-ja

1

6 a vörösmárvány emléktábla csúcsán van befalazva. A szószék alatt függő Althann bíboros képe szintén hasonló technikával készült. A mozaikképeket melyeket „Honi nyelvünkön: rakmű"-nek

1

7 mondanak - a XIX. századi szerzők élethűeknek tartották. Mindhárom mozaikkép modellje ismerte egymást, barátság fűzte őket egymáshoz, s valószínűleg közel hasonló időtájt ugyanannak a műhelynek adhatták le meg14