Lábadi Károly: I. Grassalkovich Antal, a templomépítő (Gödöllői Múzeumi Füzetek 5. Gödöllői Városi Múzeum, 2003)
I. Grassalkovich Antal élete
gye ügyvédjévé és jószágigazgatójává nevezte ki évi 200 forintos fizetéssel. 7 Nem sokáig maradt meg a korábbihoz viszonyítva alacsonyabb fizetése, ugyanis 1720-ban III. Károly király elismerte jogi jártasságát, és 600 forintos évi fizetéssel kinevezte királyi jogügyigazgatóvá vagy koronaügyészszé 8 . Legfőbb feladata a királyi kincstár érdekeinek védelme lett. Magyar, latin, német és tót nyelvbéli jártassága nagy hasznára vált új munkakörében. 1722-ben feleségül vette Lang Ádám kamaraelnök megözvegyült leányát, Erzsébetet. Szakmai tudását uralkodója azzal ismerte el, hogy 1724-ben kinevezte kamarai tanácsosává. 9 Időközben hozzákezdett birtokgyarapításához is. Felesége Zsidó (ma Vácegres) falu egy részét vitte házasságába, emellett Grassalkovich igyekezett megragadni minden olyan alkalmat, amely hozzájárult birtokainak növeléséhez. 1723-ban vásárolta meg Gödöllő falu egy részét. A török utáni felszabadult területek birtokrendezésére létrehozott neoaquistica commisio elnökségével járó előnyöket többnyire a tisztesség határán belül maradva saját javára fordította. Ez a magatartás nem esett távol kora erkölcsi felfogásától. 1729-re már birtokához tartozott Kerepes, Soroksár, Vecsés, Ecser. Ugyanabban az esztendőben hét évi gyermektelen házasság után elveszítette feleségét. 1731-ben újból előléptették: III. Károly kinevezte királyi személynöknek. Ugyanakkor Csömör, Csíktarcsa, Kartal, Vácszentmiklós falvakkal gyarapodott a birtoka. Évről évre felfelé ívelő pályája újabb sikerére lelt 1732-ben, amikor megkapta a bárói rangot. Magánéletében változás következett be: egy évvel korábban feleségül vette a nála 18 évvel fiatalabb Klobusitzky Krisztina grófnőt, aki több gyermekkel - II. Antal-János-Nepomuk-Berthold (1734), Klára (1735), Anna-Mária (1736), Ignác-Lőrinc-Antal (1732, hamarosan meghalt), Terézia-Ilona (1738) - ajándékozta meg. Utolsó leányuk világrahozatalakor halt meg. Pályáját és karrierjét döntően meghatározta a pozsonyi országgyűlés, amelynek előkészítéséből alaposan kivette részét. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a magyar rendek Vitám et sanguinemet kiáltottak királynőjükért, s férjét kormányzótársul választották. Ettől kezdve haláláig megmaradt Mária Terézia kegyében. 1743-ban elnyerte a királyi titkos tanácsosi rangot, ezenkívül uralkodónője grófi címet adományozott neki: „...címere 9
