G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

G. Merva Mária: Negyvennyolc a ponyván

G, Merva Mária NEGYVENNYOLC A PONYVÁN „Lássátok az élet olyan mint egy ponyva Mely istóriákkal van végig bevonva. Tanulságos verset vesz az ember róla A míg ki nem rántják a ponyvát alóla." (Sárosi Gyula: Arany trombita) Napjainkban a 150. évforduló rendezvényei is mutatják, hogy a legszélesebb társadalmi körben máig él az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kultusza. 1848 és talán 1956 az a két történelmi dátum, amelyik a legmélyebben beivódott a nemzeti tudatba a szabadság és a nemzeti függetlenség szimbólumaként. Mint minden kultuszra, 48-éra is gerjesztőleg hatott a tiltás, a Bach-korszak elnyomása, üldözéses politikája. A magyar emberek rendkívül találékonyak voltak 48 emlékének ápolásában, az önkényuralmi rendszer kijátszásában. Betiltották a Kossuth-bankót? Börtön járt a rejtegetéséért? Megtiltották a Kossuth-címer használatát? A tardi asszonyok ingkézelőbe, kenyérkendőbe, abroszba hímezték a kétforintos Kossuth-bankó motívumát, az ország más vidékein szűrdíszítésbe varrták, sótartóba, pásztorbotba vésték, tányérba égették a Kossuth-címert.

1 Elégették, megsemmisítették Sárosi Gyula Arany trombitájának példányait? Az emberek kéziratban terjesztették vagy kívülről megtanulták a szövegét.

2 48 szellemiségének ébrentartásában fontos szerepet játszott a ponyvairodalom, amelynek óriási volt az olvasótábora. A vásárokon földre terített ponyván vagy ponyvasátor alatt árusított filléres kiadványok témái között szinte az eseményekkel egyidőben megjelent az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc is. Amint arról Pogány Péter alapművéből — A magyar ponyva tüköré (1978) - bő és élvezetes leírást kaphatunk, a vásári árus rendszerint árukapcsolással ajánlotta termékeit. A rámás csizma, a Házi-Áldás, a mézesbáb figurája, a százesztendős jövendőmondó jóslásai, a grófkisasszony nagy szerelme, a tucat koperta, Sobri Jóska vitézsége mellett kínálta a szabadságharc történetét is.

3 Már a forradalom és szabadságharc ideje alatt számtalan röplap, hirdetés, népújság, felhívás, információs anyag jelent meg a ponyván

4, mert a hírközlés, tájékoztatás leggyorsabb és legbiztosabb módjának bizonyult. A ponyván árult termék nagy tömegekhez jutott el, a sikeres kiadványokból több tízezret adtak el, a Komáromi Kalendárium 200.000 példányban jelent meg és fogyott el az 1840-es években.

5 Arany János is szeretett volna néplapot indítani Népszabadság címmel és a népnek szánt verseiből két ponyvafüzet napvilágot is látott Szabadság zengő 63