G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)
Kerényi Ferenc: Tények és legendák Petőfi Sándor gödöllői tartózkodásairól
II. levél Gödöllőre vonatkozó, 1847. május 13-i passzusára: „Kerepesen túl Gödöllőt értük, hol az a szőke leányka lakik, kihez sok, sok verset írtam. Használtam az alkalmat, míg a gyorsszekér elé új lovakat fogtak; leszálltam s a múlt tarka emlékeitől környezve mentem ... a fogadóba, s megreggeliztem." 1 9 Az Erdélyi Gyulánál és nyomán részben Ferenczi Zoltánnál is meglévő gazdag szerelmi eseménytörténettel szemben - a Petőfi-versekből és a Kéry Gyula által, 1901-ben készített Mednyánszky Berta-interjúból kikövetkeztethetően - a személyes ismeretség mindössze 10 napra terjedt (1845. augusztus 10. és 20. között), néhányszor találkoztak (két-három alkalommal), ezután Petőfi már csak egy-egy költeményét küldte meg (alkalmasint Szalkszentmártonból) - így érthető volt a leány meglepetése, hogy a női társaságban nehezen oldódó és találkozásaik alkalmával elfogódottnak, szófukamak mutatkozott Petőfi a versekben szerelmet vallott, és mihamar kezét is megkérte apjától. 2 0 Annak ellenére, hogy az új kritikai kiadás munkálatai során, a Szerelem gyöngyei keletkezéstörténetének javára sikerült (a helytörténet segítségével) Petőfi gödöllői tartózkodásairól jónéhány részletet tisztázni, még számos tennivalónk akad. Elsősorban Erdélyi Ferenc személyiségképének megrajzolásában, akit még a legutóbbi Petőfi kritikai kiadás is Erdélyi János fiának nevezett ... 2 1 Közvetett adatok utalnak arra, hogy Petőfihez őt eszmetársi kapcsolatok fűzhették. Az ugyan a szépíró Erdélyi Gyula túlzásának tűnik, hogy a felsorolt személyek mind baráti köréhez tartoztak, de nem tudjuk, mi volt e családkultusz reális alapja. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őriz egy tartalmi kivonatot az 1832/36-os diéta Országgyűlési Tudósításaiból, amelynek hajdani tulajdonosául Erdélyi Ferenc van feltüntetve, ám a provenienciáról a nemzeti könyvtár leltári könyvei nem közölnek részleteket. 2 2 1848/49-ben Erdélyi szívvel-lélekkel szolgálta a forradalom és szabadságharc ügyét. Kisbéri László tudósítása a Marczius Tizenötödike című radikális hírlapban - Gödöllői napjaim (Május 28. 1849) - meleg hangon szólt Erdélyiről, aki „a kardot is tudja úgy forgatni, mint a bibliát, ha kell"; aki asztalánál a Grassalkovich-kastély kórházának sebesült honvédéiből rendszeresen 60 vagy több személyt vendégelt, és akit a katonák apjukként tiszteltek. A terjedő kolera- és tífuszjárvány ellenére „említést érdemel még a lelkes honleány Mednyánszky Berta is, ki forró részvéttel viseltetik a szenvedők iránt". 2 3 A leány persze csak Erdélyi Gyula tollán nem ment férjhez soha. A valóságban 1852-ben kezét nyújtotta Sándor Lajos Trencsén megyei földbirtokosnak, négy gyermek anyja lett, és - megérve a XX. századot - 1902. február 22-én hunyt el Pozsonyban, 79. életévében. 2 4 Ezt a tényt is a Petőfi-kultusz torzító szemüvegén át szemlélhetjük: a férjről az életrajzi irodalom leplezetlen, szinte a bűnbaknak kijáró ellenszenvvel ír, holott fia volt annak a Sándor Istvánnak, aki a Magyar Tudományos Akadémiára hagyományozta 10.000 forintját, továbbá könyvtárát, festmény-, térkép- és éremgyűjteményét, és ezért nevét az 1827:12. tc. meg is örökítette. 2 5 59
