G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)

Kerényi Ferenc: Tények és legendák Petőfi Sándor gödöllői tartózkodásairól

fordult Gödöllőn „Könyves Tóth Mihály m[aga]. kfezével]. debreczeni reform[átus]. predik[átor]. fijával Kálmánnal" — a vele való ismeretséget csak 1846 novemberétől, Debrecenből tartja számon a filológia. A nagyszámú református látogató felhívja figyelmünket a felekezet reformkori gödöllői lelkipásztorára, Erdélyi Ferencre. Őróla Ferenczi Zoltán Petőfi-életrajza óta úgy tudtuk,

1

0 hogy a költőnek 1843/44 sanyarú telén, Debrecenben szerzett barátja. Minthogy azonban a dunamelléki református egyházkerület dokumentumai szerint

11 Erdélyi 1832 óta szolgált megszakítás nélkül Gödöllőn, sokkal valószínűbb, hogy ismeretségük 1843-ból való, és Erdélyi érvényes meghívásával akkor, 1845 augusztusában élt Petőfi, amikor nem volt pesti lakása, és a nyarat izgatott cikázással, gyakori vendégeskedéssel töltötte. Felvetődik viszont a kérdés: miért nem találkozott a költő már a hosszú, 1843-as időzés során Mednyánszky Bertával? Mednyánszky János gödöllői jószágigazgató tevékenységének első nyoma egy 1843. szeptember 10-i levél Pozsonyba, Kolber Lajos levéltároshoz, aki a kapcsolatot tartotta a külföldön lévő földesasszonnyal. Áttekintve a levéltárossal és a szintén mellérendelt Bartal János uradalmi ügyésszel folytatott levelezést,

1

2 új és közvetlen Petőfi-adatot ugyan nem találtunk, ám egyrészt igazolódott Mednyánszky kiterjedt hatáskörével kapcsolatban az a Dienes András rögzítette, 1955-ös emlékezés, amely hintónjáró, teljhatalmú nagyúrként idézte meg alakját,

1

3 másrészt megállapítható, hogy idelokalizálható inspektori tevékenysége 1843 és 1851 közé tehető; végül kiderült, hogy - 1845. augusztus 10-i, 23-i, szeptember 2-diki és 21-i levelének tanúsága szerint — a Petőfi-szerelem teljes időszakában Gödöllőn tartózkodott. A megismerkedés tehát csak 1845-ben történhetett, és az anyakönyvek vizsgálata arra is magyarázattal szolgált, miért történt ez Erdélyi Ferenc parókiáján: a prédikátor felesége ugyanis nemes Mádi Zsuzsánna volt, mégha apja csak egyházfi volt is a pesti egyházközségnél. Két gyermekük, Lajos és Terézia keresztszüleinek nevei is azt bizonyítják (1833-1834), hogy a kis mezőváros szűk tisztviselői kara és értelmisége a felekezeti hovatartozástól függetlenül tartott kapcsolatot egymással: ott olvasható az előző jószágkormányzó, Andrássy Mihály éppúgy, mint Fehér István katolikus plébános.

1

4 A gödöllői emléktábla szövege helyes: Szombaték házában 1843-ban lakott Petőfi, aki 1845-ben viszont nem lakott a városban. Nem így a Petőfi-irodalom szerint, amely mindmáig keveri a két esztendő történéseit.

1

5 A hiba forrása Ferenczi Zoltán életrajza, aki ezt írta: „Azt olvassuk, hogy Gödöllőre [1845] augusztus elején többször kirándult, s mindannyiszor ismételten találkozott Bertával; együtt sétáltak és beszélgettek hol a temetőben, hol a haraszti erdőben, vagy meglátogatta szülei házánál, hol együtt járkáltak a kertben ..."

1

6 Az „Azt olvassuk..." kitétel Erdélyi Gyula 1892-ben megjelent „beszély"-ére vonatkozott, a Petőfi Gödöllőn címűre.

17 A szerző Erdélyi Ferenc fia, a maga korában meglehetősen népszerű novellista. Csakhogy 1851-ben született, így Petőfit nem ismerhette. 57