G. Merva Mária (szerk.): '48 kultusza (Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllői Városi Múzeum, 1999)
Tompos Lilla: 48 hatása a magyar viseletre
öltözékben jelentek meg, csak a hintók hosszú sora és a cifraruhás inasok tanúskodtak arról, hogy az elhúnyt az előkelő osztály tagja volt. 2 9 A kalocsai ünnepről így emlékeznek: „Az apa megmondá fiának, az anya leányának, hogy estére vegyék föl megint fekete ruhájukat, mert kaszinóba megyünk gyászünnepélyre, mely Széchenyi István emlékére tartatik," 3 0 A Pápán tartott megemlékezésen " hitfelekezeti különbséget nem ismerőn, magyar gyászba öltözött /?ep"et 3 1 említenek, megalkotva a magyar viselettörténetben mai napig a hazafias érzelemtől indíttatott gyászöltözék terminológiáját. Az 1860-as években Nyugat-Európában a hatalmas méretű krinolinszoknyák és a tölcséres bő ruhaujjak divatoztak. A „magyar gyász" azonban - a magyarországi divat sajátosságaként — nemzeti öltözékében megőrzi a tradicionális elemeket. Ezt figyelhetjük meg Laborfalvi Róza ruhaderekán is. Fekete atlaszselyemből készült, melynek lebenyekre osztott derékfodra a 18. századot idézi. A később ráhelyezett ezüst kapocspár és az ezüstfonalból készült levéldísz megváltoztatja a ruha jellegét, a gyászöltözékből elegáns alkalmi öltözékké lett. 3 2 (11. kép.) Ezekből az évekből, Rhédey Klára tulajdonából származik a habos selyemből varrott, dúsan zsinórozott mente is. Gallérja álló, hátának ék alakú szabásvonalát zsinórdísz hangsúlyozza, a hátára vetett bojtban végződő zsinór a szűrök jellegzetes megoldását idézi. 3 3 (12. kép.) Református papcsalád nőtagja viselte 1860 táján Tordán a remekmívű ruhadarabot, a szűrmentét. Bársonyból készült, zsinórdíszének kompozíciója, a hátára boruló nagy négyszögletes gallér, és a rojtban végződő zsinór a szűrre emlékeztet, innen származik elnevezése is. 3 4 (13.-14. kép.) Az ötvenes évek végefelé az elnyomó rendszer az olasz-francia-osztrák háború okozta veszteségek és a belső feszültségek miatt válságba került, Bach belügyminisztert leváltották. Az amnesztiában részesülő emigránsok közül sokan hazatértek - ezen okok miatt az ellenállás tovább szélesedett. A magyarság ez idő tájt már elő merte venni a nappali viseletét, zsinóros magyar öltözékét, ebben jelentek meg a Kazinczy Ferenc tiszteletére tartott ünnepségeken, az akadémia épületének javára rendezett vigalmakon országszerte. Ezekben az években viselete ismét olyannyira általánossá vált, hogy a korábban beindított, majd érdeklődés híján abbamaradt Férfi-divatközlönyt, mely a magyar divatot szándékozott fellendíteni, ismét megjelentették. 3 5 A magyar viselet külföldi elterjedéséről az 1860-ban megjelenő Wiener Elegante bécsi divatlap is tanúskodik - bálöltözékként magyar divatképet közöltek. Meg is jegyezte az újságcikk írója: „Iszen szép az az atyafiságos megemlékezés; hanem azt kissé mégis furcsának találjuk, hogy azok a jó emberek még divatunkat is el akarják tőlünk disputálni. A párisi divatot, akárhol kapják is fel, mindig párisi divatnak nevezik: mi jogon nevezhető tehát a magyar nemzeti viselet bécsi divatnakValóban, a kor szemlélői is úgy emlékeznek ezekre az esztendőkre, hogy az egész ország férfiai és asszonyai magyar ruhába bújtak, nemzeti fel125
